2020. április 1., szerda

ÚJJÁSZÜLETÉS


Az életnek folytatódnia kell a koronavírus járvány időszakában is. Nem állhatok le az alkotással. Ugyan az életem most átmenetileg megváltozott, de továbbra is odafigyelek nemcsak magamra, de másokra is.

A karantén nem jelenti azt, hogy éjjel-nappal a lakásban dekkoljak, hanem ki kell mozdulni, sétálni egy nagyot. Mellette elintézni a fontosabb teendőket is. Elmentem az Orczy kertbe, mégpedig gyalog. A járvány időszakában egyetlen közlekedési eszközzel nem fogok menni, hiába is félig üresek. Nagyon jó idő volt, bár még picit hűvös van és érzem a szokásos tavaszi fáradtságot. Sajnos az alvásommal kapcsolatban nagy bajok vannak. Nehezen alszom el, későn kelek. Csúszásban vannak a napjaim. Szerencsére olyan helyen lakom, ahol a kedvenc helyszíneim megtalálhatóak a közelben és gyalog is könnyedén megközelíthetőek.

Az Orczy kertben zajlott az élet. Igaz, hogy sokan vannak maszkban, de vannak, akik szabadon mennek a gyerekeikkel a szabadban. Jó érzés volt mindezt látni, a szabadságot. Úgy élveztem a sétát. Nagyon szeretem. Sokat sétálgatok. Az Orczy kertben nosztalgiáztam és visszaemlékeztem a magányos éveimre mikor tizenévesként számtalanszor csatangoltam egyedül és még megvolt az avaros futóút, illetve az óriási fatorony, ahova felmásztam 16-17 éves koromban és ahol a hangyák rohangáltak a lábaim körül. J Aztán sietni kellett haza a sorozatra, a Charlie angyalaira, amelyet először a Viasat 3-on néztem. Más idők voltak. Néztem az óriási fatorony helyét, ami már rég nincs, ahogy az avaros futóút sem.








A tavasz beköszöntött ugyan, de a természet épp hogy csak most ébredezik. Fotóztam egy nagyot és úgy élveztem. J Megörökítettem a természet embrióit, az újjászületés kezdeteit.




A kacsák egy része a tóban, a másik részük a fűben pihengetett. Olyan aranyosak voltak. Nagyon jó képeket készítettem róluk és az egyikük pillantása olyan kacér volt. J Ezután videó üzemmódba váltottam és mentem közelebb hozzájuk, de megérezték és gyorsan bementek a vízbe.




Elsétáltam a lovardák felé, majd Lujzimnak készítettem egy lovas képet. Az unokahúgom rajong a lovakért. Ezután pedig visszasétáltam a tóhoz és az ottani mólónál fotóztam. A napfény megcsillogtatta a tavat. Olyan hangulatos volt az egész.

A játszóterek és a tornás részlegek le voltak zárva a járvány miatt. Én lassacskán, de elindultam a kijárat felé. Elmentem vásárolni, majd hazasétáltam. Az embereket kerültem amennyire csak lehet. A kormányrendelet értelmében 9-12 óráig az idősek mehetnek ki, de addig itthon vagyok, alszom vagy épp az emaileket nézegetem. Persze vannak napok, amikor itthon vagyok és megnézem azokat a telenovellás dvd-ket, amelyeket korábban megvettem, de nem néztem még meg. Azokról majd külön, egy egyesített cikket fogok írni.

Mikor hazaérkeztem úgy éreztem magam, mint aki edzés után van. Újabb fagyizással zártam a napot.

BEN

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.