2010 óta lakom a jelenlegi
szobámban, vagyis a világom valós központjában. 2010 előtt a falak fehérek
voltak, előtte régies. Az elmúlt évek alatt végeztem ugyan 1-1 tisztasági
festést, köztük tavaly, de sajnos nem volt eléggé sikeres, így egy újabb
festést fontolgattam. Színcserét.
Szeptember végétől kezdve
sokat jártak ide szerelők, gázosok, ugyanis a lakásban gázkonvektoros fűtést vezettünk
be és ezt már össze akartam kötni egy alaposabb felújítással. Nemsokára
átadásra kerül sor. Előzőleg le kellett szerelni polcokat, amelyek érintették a
bakelit lemezjátszó körüli részt is, valamint a szobámban arrébb kellett tolnom
a dolgaimat. 2-3 hétig valóságos káoszban éltem. A CD-s polcom, illetve az
ezüstös polcosvillám is lezárásra került takarófóliával. Tisztára olyan érzésem
volt, mint amikor a Kossuth téri új ház építése miatt a 2-es metró megállóját
zárták le hosszabb időre.
Alig vártam már a festést.
Szerencsére eljött aztán a nap, amikor munkához láthattam végre. Október 19-én
szombaton nekikezdtem.
Véget ért egy korszak. A sárga
színű festékre 2010-ben azért esett a választásom, mert a kedvenc sorozatomban
a Perlában a zöld színű Santiago ház
zöld volt, aztán a változásos időszakban már sárgás. Mindenképpen ehhez a
színhez ragaszkodtam, de aztán jöttek a nagyon nehéz időszakok és ez a szín
szinte már teherként nehezedett rám. Ezüstszürke lett az új arculat, de a CD-s
polcos részt emlék gyanánt meghagytam sárgás színűre. Ki akartam emelni egy
emléket. J A
CD-s polcos részt elneveztem La Casa de Musica-nak, vagyis A zene házának. Egy La-val többet írtam véletlenül, de így is
tetszik. J
A festés egy teljes napig
tartott, de bizonyos falrészeket még nem festhettem le. Végül pár nap
eltéréssel a hiányzó részek is fedésre kerültek. A festés előtt persze minden
képet, posztert le kellett szednem és el kellett döntenem, hogy melyik kerüljön
vissza.
A városos poszter visszakerült
a helyére, alul a macis polcotthon is újra „üzembe került”. A házimozis
részlegnél a tavalyi Halloween film posztere és a mellette lévő Sikoly plakát
lejjebb került, felette a Happy Tree Friends posztert szögeltem fel. A 2018-as
Halloween film plakátja majd magasabbra kerül 2020-ban, amikor a film 2.
részének poszterét szerzem be. Feltéve ha a mozi magazinban lesz poszter. A polcosvilla belső részét nem
újítottam fel, mert az már 2013-ban megtörtént. Ott csak a Halloweenes cuccokat
rendeztem el. A Fortepanról egykoron elmentett régi 2-es metrós fotókra ezüstöt
rakosgattam, és új, saját metrós képekre cseréltem le azokat. A mellettük lévő La Casa de Musica polcra Alejandro Sanzos
kisképek kerültek. A polcosvilla alatti üres részre két képet raktam ki. Az
egyik a Melegítő fények (Expanded),
kibővített változata. Az A/3-ban kinyomtatott rajzom ráragasztottam egy nagyobb
kartonra és folytattam. Kitettem a falra. Mellé az Éjszaka Fantasma Valley-ben című festményem került ki, amely a
korábbi pszichológusnőmnek nagyon tetszett.
Az átrendezés és kipakolás
során előkerültek régebbi matricák, melyek még bontatlan CD-re voltak
ráragasztva. Nem tudtam CD-kre tenni, mivel papíralapúak voltak. Egyet sikerült
csak átmenteni, mégpedig egy 2012-ben vásárolt Ricardo Montaner albumhoz, a Viajero Frequente-hez. Az ahhoz tartozó
matricát a CD füzetre ragasztottam.
Amit nem lehetett átmenteni,
azok a polcos villa végére lettek ragasztva. Köztük az Alejandro Sanz: Más 20. évfordulós kiadásának matricája,
amelyet nem tudtam a box-ra ragasztani. Már régóta gyűjtöm a CD kiadásokon
található matricákat, de a tokcsere program miatt az újak a CD füzetekre
kerülnek, de amelyeket nem lehet rátenni, majd a falra, a többiek közé kerülnek
majd. Bármikor le lehet szedni majd vágóval, ha a polcosvilla egy nap
felújításra kerül. De ez nem mostanában lesz.
A polcosvilla tetejéről
eltűntek a CD tároló dobozok. A régi kapott, illetve vásárolt videókazettáim,
valamint a Halloween figurás doboz és a két lemezes kofferem került oda. Felraktam
az 1989-es magyar nyomású Phil Collins: But Seriously… bakelit lemez kiadását,
mert november végén megjelenik a bővített, türkizkék 30. évfordulós remastered változata.
2020 elején pedig melléje kerülnek a régi CD-s kiadványok bekeretezve. A
polcosvilla tető is felújításra került. 2004 óta nem lett eltávolítva a piros
ragasztószalagos fedés, de most arra ezüst került.
A CD-s polc megmarad olyannak
amilyen, de a mellette lévő részre visszakerült a Phil Collins: Going Back poszter, valamint az Il Volo
koncerten szerzett poszter is. Szerettem volna Eros Ramazzottisat, de nem volt
a koncertje után. A kirakott poszterek alá visszakerültek a kisebb, keretbe
rakott képek. Alattuk pedig a 4 legjobb indigós zenei rajzom. A fal másik
oldalát még rendezgetem, az majd máskor készül csak el.
Tágasabb, rendezettebb lett a
világom valós központja. A dvd-s polcok a reklámajtók elé kerültek. Az előbújás
napján festett pólóimat az ajtóm melletti falrészre raktam ki. Az egyikben a
sokszínűségem fejtem ki, a másikban pedig a közelgő zene évét reklámozom. Persze van még hátra némi
alakítgatás, de nem olyan vészesek. Mostanában fotómontázsokat tervezek
csinálni a koncertekről, amelyeken voltam és azt poszter formájában a falra
tenni. Egy Luis Fonsis, Il Volós és egy Eros Ramazzottis lesz, melyeket az év
végére tervezem elkészíteni.
BEN