A kis kedvencek titkos élete (vélemény)

Ma sikerült megnéznem a júliusban bemutatott rajzfilmet a Sugár moziban. Régóta szerettem volna megnézni, mert tetszett a története és nagyon aranyosak a mese szereplői is. Egy kiskutyáról, Maxről szól, akire leendő gazdija a fiatal Katie egy nap rátalál egy kis dobozban. Onnantól kezdve elválaszthatatlanok lesznek. Max pedig nagyon ragaszkodni kezd Katiehez. Egyik nap a fiatal lány egy nagyobb és szőrösebb kutyussal érkezik haza akit Dukenak hívnak. Max féltékeny lesz az új „tesójára” és egy nap a sors úgy hozza, hogy mindketten elkeverednek és elkezdődik kalandos útjuk, ami egy idő után összehozza a két kutyust. Sajnos összetűzésbe kerülnek Hógolyóval, a gonosz fehér nyuszival, aki bandájával üldözni kezdi őket. Max és Duke közben összebarátkoznak, bejutnak a virslis gyárba, ahol teleeszik magukat. Dukeról kiderül, hogy volt korábban gazdija. Egy idősebb férfi, aki jól bánt vele. Duke nagyon picike volt, amikor gazdira talált. Mélyen érintett a nagy és szőrös kutyus szomorú története. Kikerült abból a házból ahol otthonra lelt, hogy elkapjon egy lepkét, de a síntér elvitte és soha nem tudott visszamenni a gazdájához. Ahhoz az idős emberhez, aki örökbe fogadta és együtt ültek a fotelben, mellettük a karácsonyfa a kibontatlan ajándékokkal. Nagyon szomorú lettem ettől! Az az idős bácsi úgy halt meg, hogy sosem láthatta viszont kedvencét és ráadásul egyedül, bánatosan. Ez nagyon megviselt engem. Duke és Max elmentek a férfi házához, de megtudták, hogy meghalt. Érdekes történet. Már régen figyelem az új meséknél hogy mostanában beletesznek olyan elemeket, élethelyzeteket, amelyet egy kisgyerek még nem érthet meg. Véleményem szerint, ha mesét készítenek, akkor az legyen teljesen vidám és ne legyen annyira komoly. Mert a meséknek pont az a lényege hogy egy gyermek egy szép álomvilágot lásson. A komolyabb témákat akkor érdemes megismertetni vele, ha elég idős ahhoz, hogy megértse, mi miért van. Ami nagyon tetszett ebben a kis kedvencekben az, hogy Maxet szerették a körülötte élő kutyusok. Főleg az a fehér szobakutya, és a folyton kalandozó tengerimalac. Összefogtak az állatbarátok, hogy megtalálják Maxet és Dukeot. És a történet végül vidám befejezéssel zárult. Amikor a sintér üldözte és elkapta őket eszembe jutott az a borzalmas magyar film, a Fehér Isten, ami számomra az egyik legfelkavaróbb film volt. Mert akárhogy is vesszük a kóbor kutyák sorsa szörnyű! Bántalmazzák őket és ezt nem tudom elfogadni! A Fehér Istenben még részletezték is a brutalitást, amiről több szót nem is érdemes leírni. A kis kedvenceknél nem volt annyira felkavaró, mégis rosszkedvű voltam, amikor a síntereseket megláttam. És amikor Hógolyó, a nyuszi elmondta azt, hogy a cirkuszi gazdája kidobta, mint egy szemetet még a gonosz karakterrel is együtt tudtam érezni. Nem volt gonosz, csak elkeseredett. És a végén ő is gazdira talált! Sajnos akadnak olyan emberek, akik befogadnak háziállatot és egy részük úgy szabadul meg tőlük, hogy eldobja őket. Ez annyira igazságtalan! Én állatbarát fiú vagyok és szomorú arra gondolni, hogy hány magányos kutyus, cica és egyéb eldobott kisállat éhezik, fázik a hidegben. Sok ember bele se gondol ebbe! A kis kedvencek, de főleg Max és Duke sorsa boldog véget ért és ennek nagyon örültem. Főleg azért mert Duke új gazdit kapott és új otthont. Bátran ajánlom mindenkinek ezt a mesét, aki szeretne kikapcsolódni. 

BN Program októberi címlap

Martin Hahn, a venezuelai krimi telenovellák írója

Martin Hahn, teljes nevén Martin Enrique Hajn 1964. szeptember 14-én született a venezuelai Barinas államban. Diploma után Puerto Ricoban ment ahol filmezést tanult. Kisebb szerepet kapott az 1984-es Yerma című magyar filmben. 1990-ben tért vissza Venezuelába ahol az RCTV (Radio Caracas Television) társaságnál kezdett dolgozni. 1994-től kezdett telenovellákat írni, később krimi stílusú történeteket írt. Először 2000-ben az Angelica (Angelica Pecado) című telenovellája lett sikeres, amely egész Venezuelában magas nézettséggel futott. A következő 2002-ben a Júdás asszonya (La mujer de Judas) volt. 2004-ben írta a harmadik krimisorozatát, az Estrambótica Anastaciát amelybe kisebb fantasy elemeket is beletett. 2011-ig abbahagyta a krimis történeteket és belefogott az A nők visszavágnak (Amor a palos) című sorozatba, majd azt a Y los declaro marido y mujer című sorozata követte, amelyet Margarita szigetén forgattak le. 2008-ig volt az RCTV-nél majd a Venevision-hoz szerződött ahol 2011-ben a Fekete özvegy (La viuda joven) című krimisorozattal tért vissza és ezt 2012-ben követte egy újabb, amely már kicsit durvább és horrorisztikusabb lett. A Mi ex me tiene ganas. Nemcsak krimiket, de romantikus történeteket is írt, melléjük izgalmas sztorikkal. Martin Hahn mégis a krimi történeteivel lett ismert Venezuelában és ez tette őt igazán sikeressé. 

A 2000-ben forgatott Angelica (Angelica Pecado) egy vidéki lányról szól, aki megismerkedik egy gazdag hotel tulajdonosának fiával, aki magával viszi a fővárosba, ám megérkezésük után rögtön gyilkosság történik. Onnantól kezdve egy titokzatos gyilkos sorra elkezdi megölni áldozatait és hamarosan Angelica is kiszemelt áldozatává válik. Martin Hahn első krimisorozata, amelynek főcímdalát Alejandro Fernández énekli. A sorozat első 60 részét a magyar M2 sugározta 2003-ban, de sajnos nem vetítették végig. Nemrég Fantasma Valleyben a BN és a BN+ csatorna tűzte műsorára, amely magas nézettséget hozott.

2002-ben készült a Júdás asszonya (La mujer de Judas) amit Magyarországon 2005. szeptember 1-én mutattak be. Gloria, a fiatal egyetemista diplomamunkát akar írni arról a nőről, akit nemrég engedtek ki a börtönből, mert állítólag megölt egy papot és a városban mindenki Júdás asszonyának hívja. A sorozat Carorában, egy borvidéken játszódik ahol a történet későbbi részében egy véres, menyasszonyi ruhába öltözött sorozatgyilkos csap le az ott lévőkre, főleg a boros pincék mélyén. Hátborzongató alkotás, parádés szereposztással és persze humorral fűszerezve. 2012-ben a TV Azteca is feldolgozta a telenovellát, ami 165 részes, az eredeti viszont csak 126 epizódból áll.  

Martin Hahn a Venevision társasághoz került és 2011-ben mutatták be a La Viuda Joven (A fekete özvegy) című sorozatát, amely 142 részes lett. Hasonló elemeket tartalmaz, mint a 2002-es Júdás asszonya. A főszereplő nőt, Inmaculada Von Parkert mindenki fekete özvegynek nevezi, mivel négy férje is meghalt nem sokkal azután hogy feleségül vették a csodaszép nőt. Inma negyedik férje egy neves báró által bárónői rangot szerez. Noha mindenki meg van győződve arról, hogy a fiatal özvegyasszony egy gyilkos még sincs ellene elég bizonyíték. Az üggyel pont azt a nyomozót bízzák meg, aki egykoron szerelmes volt Inmába és feleségül akarta venni, de a lány faképnél hagyta az oltárnál. A férfi, Alejandro Abraham mindent elkövet azért, hogy rács mögé juttassa a lányt, főleg azért mert minden ok nélkül hagyták el. A gyilkossági ügy azonban sokkal komolyabbá válik, amikor egy baba maszkos sorozatgyilkos kezd gyilkolászni és mindenki Inmaculadát gyanúsítja. Inma ötödik férje, Mathias Humboldt halála után pedig a lány gazdagabbá válik és eltökélt szándéka, hogy megkeresi az elveszett lányát, akit születésekor vettek el tőle.

Szeretem, ha egy telenovella tele van izgalommal, főleg ha krimi jellegű. Az első ilyen szériát a TV2 adta le mikor a csatorna elindult. A következő áldozat volt a címe és egy 140 részes brazil krimisorozat volt. Kár hogy nem néztem, mert csak egy alkalommal vetítették le, és sajnos nem vették elő. A második pedig az Angelica volt.

Új képeim

A napszemű felhőhal

 A mennyország kapuja

A szúrós szemű kaktusz 

Egyre sötétebb

 A felhő és gyermeke

Forró est

Esőt ontó felhőszörny

BN Program szeptemberi újságom címlapja

Gombán

 Piros alma 

 Fa az ablakból nézve

Sunset 

Lóherék

Napsugárzás 2.