EGY ÚJ AJTÓ?

Régóta tagja vagyok egy meleg facebookos csoportnak, ahova tavaly regisztráltam. Kicsit más, mint a megszokott szexközponttú csoport. Itt nem a szex a lényeg, hanem a normális online beszélgetések a témák. Megosztjuk gondolatainkat, képeinket, persze határokon belül. Most Június 28-án vasárnap délután létrejött egy klubtalálkozó a Gellért hegyen, ahova nagyon sokan elmentek, köztük én is.

Nagyon meleg volt aznap. A csoport adminja elárulta kb. hogyan kell a megbeszélt helyszínre menni. Vittem rágcsát, üdítőt és pokrócot. Szép volt a kilátás és maga a helyszín is ahol megrendezésre került a klubtali. Először hárman, aztán később többen lettünk. Megismertem az admint is, aki kedves volt. Ő Britney Spears fan és rajong Natalia Oreiroért is. El is beszélgettem vele róluk. Vitt mini hangszórót is ment a zene a beszélgetések közben.

Engedély nélkül senkit sem akartam felfedni, ezért a blogban elsötétítettem a többieket. Vannak, akik nem mutatkoznak, és nem beszélhetek, illetve írhatok róluk a hátuk mögött. Régi ezüstszabály ez nálam.

Nagyon sok volt a szúnyog. Nehezen viseltem ezt az inváziót, de túléltem. Igaz most tele vagyok csípésekkel, de kezelem a helyzetet. 15 órától kb. 21:00-ig voltunk a hegyen. Két tag elhozta a kutyáját is. Nagyon aranyosak voltak. Megsimogattam őket. Legjobban a vizsla tetszett. 

A tagok, akik eljöttek érdekes emberek voltak. Most nem volt bennem az a zavartság, mint máskor. Persze volt pár kellemetlen pillanat, amikor a vágyaimról kérdeztek, mert kíváncsiak voltak erre. Tudtam beszélgetni és tudtam humoros is lenni! Kicsit meglepődtem magamon ahhoz képest, hogy most nehéz időket élek, de igyekeztek lefoglalni a gondolataimat és nem a rosszra gondolni. Fontos volt hogy mindannyian jól érezzük magunkat.

Példák

Megismerkedtem egy nálam fiatalabb sráccal, akivel a farkaskutyát sétáltattuk. Megtetszett nekem. Én szerelmes soha sem leszek már, mert az ember csak egyszer esik szerelembe élete során. Én barátságokat extrákkal tudom elképzelni az életem. A fiatal srácról kiderült, hogy szintén autizmusa van. Ettől megnyugodtam, mert nem éreztem magam kakukktojásnak. Mikor a többiekhez visszatértünk akkor egy másik sráccal is beszélgettem, akin látszott, hogy sok tapasztalata van. Mindegy, a szex téma itt véget is ér, mert 18-as kategória lenne. Volt még valami. Vannak bizonyos humorkategóriák amelyeket nem tartok viccesnek. Az emberek többsége hajlamos viccelődni a másikkal. Nálam nem esnek jól bizonyos viccek, de ez nem a másik fél hibája, egyszerűen másképpen fogom fel a dolgokat. Ez a délután kicsit megváltoztatta az életem. Miért is? Mert sokféle meleg férfival ismerkedtem meg, akik különböző életet élnek és sokuk élvezik az életet, míg én nehezen birkózok meg bizonyos dolgokkal. Mikor elindultunk a hegyről lassacskán, de páran hazamentek, én a többiekkel tartottam. Kimentünk a Duna partra, a Szabadság híd mellé és szóba elegyedtem a csoport adminjával. Azon a Duna parti részen sok éve nem jártam. Érdekes volt visszatérni. A nap pedig csak egyre lejjebb ment és végül sötétség borította be az égboltot.

21:45-kor átmentünk a Szabadság hídon, ahol sok fiatal felült, iszogatott. Én elfáradtam. A Fővám téren elköszöntem a többiektől és elindultam haza. A telefonom 1%-on volt, aztán lemerültem. Hazafelé menet ismét elkezdett járni az agyam. Az AOSZ egyik munkatársának szavai jutottak eszembe. Ha egy ajtó bezárul, kinyílik egy újabb. Vajon most tényleg sikerülni fog egy új baráti meleg közösségbe kerülni? Most nem lesznek bajok? El fognak tudni hosszabb távon viselni? Megpróbálok én is programokat szervezni. Remélem sikerülni fog. Nekem is sok mindent meg kell tennem azért, hogy kiépítsek egy baráti társaságot.

BEN

ESZELŐS SZIVATÁS

Ahogy évekkel korábban a 3-as metró, most a Lánchíd felújítása körül áll a cirkusz. Újból a politikai magamutogatás, az egymásnak esés áll a középpontban ahelyett, hogy valódi megoldás lehetne a budapesti Széchenyi Lánchíd rekonstrukciójára.

A születésem évében, 1986-ban volt egy felújítás, amelyet 1988-ra fejeztek be. 2002-ben egy teljesebb rekonstrukciót terveztek, de ezekből nem lett semmi. 2016-ban kezdték volna el a felújítást, de az is elmaradt.

Mára a Lánchíd katasztrofális állapotban van, a városvezetés pedig nagyon tisztában van ezzel, mégsem ad + pénzt a felújításhoz. Szinte minden nyáron egyszerre egy rakás helyet lezárnak Budapesten hogy itt, ott felújítgassanak. A 4-6-os villamos vonalát nem tudják normálisan megcsinálni. Olcsó betont használnak a munkákhoz, egyszerre több helyen építenek át egy csomó mindent. Talán a létfontosságú dolgokra kellene anyagilag gondolni és ráérne azután a többi. Nem messze tőlem építik a 2-es és a 24-es villamos deltavágányát. Ehhez fel kellett bontani a Haller utcában a 2003-ban megépített sínpályának egy részét, amelyhez napokig hozzá sem nyúlnak a munkások, áll romokban az adott szakasz. 

Ez így lehet a 3-as metrónál is. Felbontják, állva hagyják, és ej, ráérünk arra még! Így nem lehet egy felújítást, építkezést kezelni. A 3-as metrónál a Ferenciek terét eltakarták, de az Arany János utcánál a tetőburkolat is elbontásra került. Budapesten teljes a káosz, sok káromkodó ember halad el mellettem, mert nem tudnak rendesen közlekedni. A csepeli HÉV sem jár a teljes vonalon, a 2-es villamos új, szörnyű átmeneti végállomást kapott. Visszatérve a Lánchídra nagy szégyen, hogy nem képesek elkezdeni ennek a történelmi örökségnek a felújítását.

Minap elmentem megnézni a hidat és sok képet készítettem az állapotról. Nagyon súlyos a helyzet! Elvileg azt akarják bevezetni, hogy az autók ne mehessenek rá a balesetveszélyessége miatt. Amikor a Margit híd felújítását tervezték, annak is megvolt a maga előzménye. Folyamatos csúszások voltak, de aztán elkezdték az átépítést, melynek csak az volt az egyetlen hibája, hogy az aluljárót elbontották, mert Tarlósnak nem tetszett a hajléktalanok jelenléte, akik a téli fagy ellen bújtak meg az aluljáróban.

A Lánchíd felújításának időpontja erősen kérdéses. Folyamatosak a tenderezések, drágák az ajánlatok. Meg kellene végre érteni azt, hogy olcsóbb nem lesz a rekonstrukció. Ha a híd sokkal rosszabb állapotba kerül, a többszörösébe kerül a munka. Véleményem szerint mindenre van pénz, csak nem akarnak a fontosabb dolgokra költeni. Budapest egyes fáinak kivágása, egyes műemlékek lebontása is pénz. Sőt egy új stadionépítés is mekkora összegeket emészt fel. Mindez egy eszelős szívatás amelyeknek ki vannak téve a budapestiek. De még mekkora szívatás!

BEN