ÚJ KAPCSOLATOK

Sikeresebben, kalandosabban zajlott le a második gayromeós csopporttalálkozó, amelyre a városligeti napozóréten került sor. Először alig találtam meg a helyet, mert teljesen pontos helyszínkép nem volt úgy megadva. Szerencsére útbaigazításoknak köszönhetően rátaláltam a piknik helyszínére. Előtte persze fotókat készítettem a Városligetben.

Az első alkalom után nagyon vártam a következő találkozót. Azt hittem, hogy az eső keresztbe fog tenni az eseménynek, de csak a végén érkezett meg a zuhé égdörgésestül.  

Nem volt nagyon forróan napos idő, árnyékos, kellemes időnk volt. Új emberek is jöttek a piknikre, ment a zene, ahogy a múltkor is. Az admin Joseph Falcon és párja elhozták kiskutyájukat, Dobit, aki 3 éves és nagyon cuki. Játszottam is vele. Ha belegondolok abba, hogy gyermekkoromban mennyire féltem a kutyáktól, főleg akkor, amikor üldöztek. Most egyáltalán nem volt baj.

Ő Dobi. Nagyon szereti a botos játékokat és meglepő módon egészen jól bírta a futást, mert átvette a futásom tempóját. Persze aztán megkörnyékezte a többi arra sétáló kutyát is. Joseph Falcon és párja együtt neveli a kedves kis szőrmókot. Gyakori a meleg pároknál, hogy kutyát nevelnek. Mintha a gyerekük lenne.

A szúnyog szerencsére kevés volt, főleg azért, mert egy csoporttag hozott egy spirálos szúnyogriasztót, ami szerencsére lassan fogyott és kellemes illatot árasztott. Volt, aki hozott társasjátékot, de én inkább beszélgettem és volt, amikor Dobival külön fogócskáztam a réten. J Néha a kutyus elkószált, így külön figyeltem rá, nehogy valaki elrabolja, vagy eltévedjen.

Úgy 19 előtt dörgött az ég, enyhén fújni kezdett a szél és összepakoltunk. A Vajdahunyad vára felé sétáltunk és újabb képeket készítettem.

Eleredt az eső, majd egy pavilon alá bújtunk meg. Egy rosszarcú idegen állt az esőben. Picit félelmetes volt a látvány, de a csapattal tovább folytattuk az utunk és a kisföldalattival elindultunk Falconék lakása felé. A Vörösmarty utcában szálltunk le, majd onnan besétáltunk. Jobban rákezdett az eső. Két gyerek futkározott, enyhén elázva. Míg a többiek egy másik lakóház alatt bújtak meg, én az ernyőmmel Falcon párjával, Robival hozzájuk mentünk. Falconnak ugyanis le kellett tenni a lakásban Dobit, akit külön az eső kezdetekor beöltöztetett, nehogy megfázzon. Ez olyan aranyos volt. J Amikor Robi és én megérkeztünk Falconék lakóházába, kellemes élmény fogadott. A lakásuk kicsi, olyan, mintha egy lemezbolt lenne. Rengeteg CD és bakelit lemez volt az otthonukban, illetve dvd-k. Egyszerűen, de boldogan élnek. Nekem ez nagyon tetszett. Persze fotókat nem csináltam, mert ez az ő világuk. Ott más szabályok uralkodnak. Más lemezeket szoktak gyűjteni. Abban a lakóházban észrevettem egy nénit, aki a legfelső szinten figyelt, megbújva a sarokban. Ezek szerint ott is van egy megfigyelő. J

Merülőben

Sajnos a telefonomnak megvan az a szokásossága, hogy hamar lemerül, így sajnos az este további részleteiről nem készítettem képanyagot. A csoporttal bementünk a Westendbe, mekiztünk, majd elindultunk a 4-6-os villamossal egy Wesselényi utcai bárba, ahol billiárdozni is lehetett. Ez az a bár volt, ahol 4 évvel ezelőtt is voltam Istvánnal, ill. két régi baráttal. Kb. éjjel fél 1-ig voltunk ott, majd elindultunk onnan. Falconékat az Oktogonig elkísértem, majd a villamossal hazasiettem. A Corvin-negyedig járt csak, nem értettem mit csinálnak éjszaka, hogy nem jár a villamos. Szerencsésen hazaértem és a telefont gyorsan a töltőre raktam. Hajat mostam, majd ágynak estem.

Nagyon jól éreztem magam! Remek volt a hangulat és rettentően boldog vagyok, hogy új meleg közösségem van. Ezt nem fogom elrontani, mint anno a régit. Hála az égnek már a körülmények sem olyanok, mint annak idején. Újra megdicsértem magam azért, mert feltoldódtam. Csak picit voltam zavarban, és 1-2 dolgot nem tartottam humorosnak, de így volt ez múltkor is. Ezek az apró hibácskák is javíthatóak.

BEN

RITKASÁGOK FILLÉREKÉRT

Mostanában sokat vagyok fent a vaterán, mert ott sok zenei CD-t is árulnak. Múltkor az Eros dvd-t is ott vettem meg. Most azonban 3 Eros CD-t vásároltam. Az egyik az 1987-es In Certi Momenti, illetve egy 1991-es dupla koncertes album, amelyről eddig még nem is hallottam! A borítóját azonban ismertem, de azt hittem korábban, hogy valamilyen normál válogatásról van szó.

Eredetileg boxban, vagyis dobozban árulták a duplalemezes CD-t, de úgy lett eladva nekem, hogy megkaptam boksz nélkül a CD-ket. A két album volt 1400 Ft, az In Certi Momenti 800 Ft. 200 Ft engedményt kaptam, így 2 rugóért hozzáférhettem ezekhez a különleges darabokhoz. A boxért picit fájt a szívem, de az egyik CD-ben volt egy papír, amelyben Eros albumainak borítóit tartalmazta. Csodálatos extra ereklyéhez fértem hozzá extraként!

Eros 1991-es koncertje szintén változatos volt, ahogy az összes többi. Az újdonságérzet itt is garantált volt. Sajnos dvd változata nem jelent meg tudtommal, pedig nagyon jó lett volna megnézni. A nagy kedvenceim hiányoltam a lemezekről, de persze ez érthető, hisz azok Eros későbbi albumain jelentek meg. A koncert hallgatása zenei extázisba kerültem, mert hajmeresztő volt. Akadtak spanyolul elénekelt slágerek is, hisz Eros két nyelven énekli a lemezeit. Olaszul és spanyolul.

In Certi Momenti

Ma ugyan lehet kapni Eros Ramazzotti régi CD-ket a Média Marktban, de azok már utángyártott, újrakiadások. Már nem az eredeti kiadványok, ráadásul a borítóik is enyhén fakók. Én pár év alatt a régi albumokat használtam beszereztem a Dürer kerti lemezpiacon. Sajnos az idei alkalmak elmaradnak, de szerencsére itt a vatera, ahol tovább vadászok értékes kincsek után. J

BEN

MŰVÉSZETTERÁPIA

A koronavírust követően lassacskán helyreállt az élet a művészetterápiás alkalmak során is. Zsuzsa, a terapeutám emailben jelezte néhány hete, hogy nyugodtan mehetek, megnyílt a terem. Örömmel mentem, mert alig vártam, hogy mehessek.

Az idei zene éve alkalmából úgy döntöttem, hogy zenével kapcsolatos rajzokat fogok készíteni. Főleg egy 20 oldalas extra melléklettel szeretném bővíteni az augusztusi évadzáró BENovelas magazinom, mert fontosnak tartom, hogy méltó módon zárjak le 5 esztendőt. Közben itthon folyamatosan frissítem az oldalam menüpontjainak betűtípusait, mert legalább 5 évig szeretnék egy egységes betűtípusos rendszert.

Sajnos a számítógépemen nincs ilyen Neuropol betűtípus, így a szüleim szobájában lévő laptopon tudom mindezeket megcsinálni. Az új BENovelas logó kifejezi a modernséget, egyediséget és bármikor el tudok játszadozni velük. A kitalált TV csatornáim, metróim és más ezzel kapcsolatos dolgok, pl. a zene éve is új logót kap. A weblapomon a fejlécem is megkapta az új betűtípusos jelzést.

www.benovelas.hu

Visszatérve a művészetterápiára fantasztikus érzés volt lemenni, újra alkotni. Rendszerint én és Zsuzsa vagyunk, de jönnek az osztályról is betegek, akik elvannak fél, vagy egy órát. Nekik szabad a kimozdulás. Abszolút biztonságos, nincs járványveszély. A klinika veszélyesnek mondott részei le vannak zárva. Miközben alkotok, lágy relaxációs zene megy. Árad a nyugalom, nincs baj. Ilyenkor is feltöltődök, energiához jutok. Jóleső érzés fog el, ahányszor megyek. Amikor lemegy néhány beteg, ők elmondják mi a bajuk. Sokszor elhúzódik a vizit, ezért fél 11 után jönnek, akik jönnek. Róluk nem beszélhetek és nem írhatok hisz bizalmas dolgokról van szó.

A zene hálójában

CD alakú műanyag mintával és egy nem kellő minidisc-kel ábrákat, körvonalakat rajzoltam. Ezeket a blogomban fotókon lehet látni, az újságomban pedig az eredeti 20 oldalas extra mellékletet teszem be ún. nyomtatás spórolásként. Egy bakelit kislemezt is felhasználtam mintaként.

 

Ezekkel a rajzokkal szeretném bemutatni mennyire sokoldalú a zene, mekkora hatást gyakorol az emberi pszichére, lélekre és hogy mennyire be tudja hálózni az érzelmeket. Mintha egy másik világba, térbe zuhannánk. Rajzoltam tégla, kis és nagy négyzetes alakzatokat is mintás karton segítségével, melyeket kiszíneztem a Stabilo új szuper tűfilceivel.

Valóságos csodákra képesek ezek a remek tollak. Szó szerint festeni lehet vele, persze víz nélkül. Készítettem CD macit, CD-s egérfejet, és kapcsolatokat ábrázoló vonalhálózatokat is.

Az egyik beteg megnézte a rajzaimat és azt mondta, hogy ún. OP Art stílusúak, amely optikai csalódást okoz azzal, hogyha a képekre nézünk mintha mozogna, ill. bármit láthatunk bennük. Ez a művészeti stílus az 1960-as években alakult ki és máig népszerű.

A művészetterápiára továbbra is járni fogok. Belekezdtem egy óriásplakát készítésébe, melyet majd csak szeptemberben fogok megmutatni.

BEN