ÚJ KAPCSOLATOK

Sikeresebben, kalandosabban zajlott le a második gayromeós csopporttalálkozó, amelyre a városligeti napozóréten került sor. Először alig találtam meg a helyet, mert teljesen pontos helyszínkép nem volt úgy megadva. Szerencsére útbaigazításoknak köszönhetően rátaláltam a piknik helyszínére. Előtte persze fotókat készítettem a Városligetben.

Az első alkalom után nagyon vártam a következő találkozót. Azt hittem, hogy az eső keresztbe fog tenni az eseménynek, de csak a végén érkezett meg a zuhé égdörgésestül.  

Nem volt nagyon forróan napos idő, árnyékos, kellemes időnk volt. Új emberek is jöttek a piknikre, ment a zene, ahogy a múltkor is. Az admin Joseph Falcon és párja elhozták kiskutyájukat, Dobit, aki 3 éves és nagyon cuki. Játszottam is vele. Ha belegondolok abba, hogy gyermekkoromban mennyire féltem a kutyáktól, főleg akkor, amikor üldöztek. Most egyáltalán nem volt baj.

Ő Dobi. Nagyon szereti a botos játékokat és meglepő módon egészen jól bírta a futást, mert átvette a futásom tempóját. Persze aztán megkörnyékezte a többi arra sétáló kutyát is. Joseph Falcon és párja együtt neveli a kedves kis szőrmókot. Gyakori a meleg pároknál, hogy kutyát nevelnek. Mintha a gyerekük lenne.

A szúnyog szerencsére kevés volt, főleg azért, mert egy csoporttag hozott egy spirálos szúnyogriasztót, ami szerencsére lassan fogyott és kellemes illatot árasztott. Volt, aki hozott társasjátékot, de én inkább beszélgettem és volt, amikor Dobival külön fogócskáztam a réten. J Néha a kutyus elkószált, így külön figyeltem rá, nehogy valaki elrabolja, vagy eltévedjen.

Úgy 19 előtt dörgött az ég, enyhén fújni kezdett a szél és összepakoltunk. A Vajdahunyad vára felé sétáltunk és újabb képeket készítettem.

Eleredt az eső, majd egy pavilon alá bújtunk meg. Egy rosszarcú idegen állt az esőben. Picit félelmetes volt a látvány, de a csapattal tovább folytattuk az utunk és a kisföldalattival elindultunk Falconék lakása felé. A Vörösmarty utcában szálltunk le, majd onnan besétáltunk. Jobban rákezdett az eső. Két gyerek futkározott, enyhén elázva. Míg a többiek egy másik lakóház alatt bújtak meg, én az ernyőmmel Falcon párjával, Robival hozzájuk mentünk. Falconnak ugyanis le kellett tenni a lakásban Dobit, akit külön az eső kezdetekor beöltöztetett, nehogy megfázzon. Ez olyan aranyos volt. J Amikor Robi és én megérkeztünk Falconék lakóházába, kellemes élmény fogadott. A lakásuk kicsi, olyan, mintha egy lemezbolt lenne. Rengeteg CD és bakelit lemez volt az otthonukban, illetve dvd-k. Egyszerűen, de boldogan élnek. Nekem ez nagyon tetszett. Persze fotókat nem csináltam, mert ez az ő világuk. Ott más szabályok uralkodnak. Más lemezeket szoktak gyűjteni. Abban a lakóházban észrevettem egy nénit, aki a legfelső szinten figyelt, megbújva a sarokban. Ezek szerint ott is van egy megfigyelő. J

Merülőben

Sajnos a telefonomnak megvan az a szokásossága, hogy hamar lemerül, így sajnos az este további részleteiről nem készítettem képanyagot. A csoporttal bementünk a Westendbe, mekiztünk, majd elindultunk a 4-6-os villamossal egy Wesselényi utcai bárba, ahol billiárdozni is lehetett. Ez az a bár volt, ahol 4 évvel ezelőtt is voltam Istvánnal, ill. két régi baráttal. Kb. éjjel fél 1-ig voltunk ott, majd elindultunk onnan. Falconékat az Oktogonig elkísértem, majd a villamossal hazasiettem. A Corvin-negyedig járt csak, nem értettem mit csinálnak éjszaka, hogy nem jár a villamos. Szerencsésen hazaértem és a telefont gyorsan a töltőre raktam. Hajat mostam, majd ágynak estem.

Nagyon jól éreztem magam! Remek volt a hangulat és rettentően boldog vagyok, hogy új meleg közösségem van. Ezt nem fogom elrontani, mint anno a régit. Hála az égnek már a körülmények sem olyanok, mint annak idején. Újra megdicsértem magam azért, mert feltoldódtam. Csak picit voltam zavarban, és 1-2 dolgot nem tartottam humorosnak, de így volt ez múltkor is. Ezek az apró hibácskák is javíthatóak.

BEN