2018. január 23., kedd

AZ ÉV ELSŐ CD VÁSÁRA: PABLO ALBORÁN: TANTO

Megvettem az év első CD-jét, Pablo Alborán: Tanto című 2012-es albumát, melynek 2 lemezes deluxe kiadását 2015-ben forgalmazták. CD és DVD kombó változat, amelyet digipak tokban vásároltam meg. A tavaly megjelent Prometo hatására elhatároztam, hogy az énekes többi lemezét is megveszem. Még a Terral hátravan, de azt max. húsvétra tervezem beszerezni. A karácsonykor kapott pénzből maradt annyi, hogy megvegyem a Tanto-t, A kiadás ilyen:



Nagyon különleges ez az Alborán lemez, ugyanis telis tele van olyan hangulattal, amely már túl sok! De ezt jónak tartom. Laura Pausini új albumáig biztos slágerlemez lesz. Egyetlen baja van a kiadással, hogy pár éven belül piszkos lesz a tok, mivel nem műanyag tokban árulták. Egy ún. selymes dupla digipakkos tokban vettem amely Phil Collins remastered 2 lemezes kiadásainak tokos anyaga, illetve a 2007-ben kapott Alejandro Sanz: El alma al aire deluxe kiadás. Nem tudom, hogy nevezik a sima tapintású tokot, ezért neveztem el selymesnek.

A CD-hez tartozó dvd-n rajta van a Tanto című videóklip, illetve megmutatják hogyan készült a lemez:



 Képek a dvdből

 2015-ben nemcsak az új kiadás jelent meg, hanem a Tanto (En Directo) koncertalbum is.

A Tanto című lemezt megtaláljátok a spotifyon:


B E N

2018. január 21., vasárnap

Havas kaland

Az újév beköszöntése óta 2 alkalommal is esett úgy a hó, hogy napokig nyoma volt. Tegnap éjszaka azonban nagyon rákezdett a hó szakadás, amely ma délelőttig tartott. Hajnalban lencsevégre kaptam az erős havazást, amelyet az utcai lámpák világítottak meg:

 Ma délelőtt úgy döntöttem, hogy kimegyek a közeli parkba és készítek havas fotókat. Sikerült nagyon szép pillanatokat lekapnom. Szemtanúja voltam a gyerekek hó csatájának, és ahogy néhány lurkó épp hatalmas hóembert épít. Akadtak vígan szánkózók is. Sajnálatos módon olyan anya veszekedését is hallottam, aki nagyon csúnyán beszélt a gyermekével. Mindezektől függetlenül csodálatos új képeket alkottam, amelyet most megmutatok:
 










Évek óta ritka az olyan téli időszak, amikor vastagon esik a hó. Sajnos sokszor egy eső elmossa az egészet, aztán egy latyakos, jégkásás tócsa marad utána. A parkban-nagyban havazott, de aztán csak aprócska hópelyhek repkedtek a levegőben. Arra gondoltam, hogy elsétálok a kedvenc helyemre, a Nemzeti Színház felé. Ott is csodálatos látvány fogadott. Mivel hóembert még sosem építettem, így elhatároztam, hogy egy aprócska hóbabát kreálok. Gyúrtam tehát nagy gombócokat és elkészült a HóemberBEN hóbaba. Szerintem nagyon aranyos lett:



Tovább indultam, egyenesen a színház felé. A nagy téren tiszta volt a hótakaró. Csúszásveszély tábla volt kitéve, de ennek ellenére bemerészkedtem a nagy fehérségbe:





A V alakról a Venevision jutott eszembe. :) 

Kitapostam TV csatornám logóját is! :D 

Szerencsére nem csúsztam el és épségben el tudtam jönni. Gondoltam rajzolok egyet a hótakaróba is, mivel nagyon látványos és jópofa dolog:


Madarak és kacsák is voltak a közelben. Meglepő volt ennyi kácsát látni. Valóságos család úszkált a vízben és időközben tettek egy nagy kört is a levegőben. Az egyik kacsácska eléggé lusti volt, és csináltam róla egy tükörképes fotót, majd nem messze egy épp táplálkozó madarat is sikerült:

Fázni kezdtem és úgy döntöttem, hogy szép lassan hazaballagok. Útközben dühös tekintetbe is botlottam: 

Mikor hazaérkeztem nagyon jól esett a finom meleg ebéd, majd azután a kellemesen forró máglyarakás, melyet édesanyám készített. A téli napokon gyakrabban hallgatott Alejandro Sanz: 3 című lemezét hallgattam evés közben. Teljes volt a kánaán! J Alejandro Sanz harmadik lemezét gyakrabban hallgatom téli napokon, mivel pont a téli komorság pillanatait idézi, melyet nagyon szeretek.

Csodás élmény felmelegedni egy kellemes, házi forró máglyarakás fogyasztása közben és Alejandro Sanz CD-jét hallgatni. A havas táj egyelőre marad, bár ki tudja meddig. Én örültem, hogy megörökíthettem az idei tél fehér ruhába öltöztetett pillanatait.

B E N