Eső után

V I D E Ó :

BN újságom májusi címlapja

A metró felé haladva

Szeles időBEN

Az újjászülető természet

Megvilágosodás

Phil Collins: Testify remastered

2002-ben jelent meg Phil Collinstól a Testify című album. A nővéremmel 2003 elején egy péntek este az Árkádba mentem. Megvette nekem kazettán és aznap este meg is hallgattam. Nagyon megtetszett. Úgy hallgattam hogy Phil Collins korábbi albumait akkoriban nem ismertem, csupán az Another day in paradise-t, a Two Hearts-ot és az a A Groovy kind of love-ot. A Two Hearts volt életem első kedvenc dala, amelyet még pici gyerekként hallottam és megszerettem. És mivel fogékony voltam az új zenékre 2003-ban a 2002-es maratoni mennyiségű kazetta vásárlások után, gondoltam megpróbálom a Testify albumot. Nem bántam meg. Megtetszett, és aztán a későbbiekben CD formátumban is megszereztem. Azt is szintén az Árkádban sikerült egy vasárnap délután amikor egy EPSON nyomtatót reklámoztak. Lefényképeztek engem a lemezzel. Sajnos a fotó elveszett, így azt nem tehetem be. A Testify című lemezről a Wake up call, Come with me, Testify és az It’s not too late a kedvenceim, de abból a koncertes változat, ami elgondolkodtató és megindító. Érdemes meghallgatni. A Come with me is nyugalmat áraszt, valamint békességet nyújt. Az új Testify kiadás szintén duplalemezes. Az egyes lemez az albumot, a kettes pedig koncertes számokat, demókat és extra dalokat tartalmaz, köztük két soha nem hallott számot, a Crystal clear-t és a TV story-t.

Régi és új kiadás

A Testify és a No jacket required remastered kiadása egyszerre jelent meg és egyben vásároltam meg őket:

Phil Collins: No jacket required remastered

Ez az album is megújult, vagyis újrakevert hanggal szintén megjelent idén áprilisban. A borítóján kicsit meglepődtem, ugyanis azt értem hogy a bakelit lemeznek enyhén narancssárgás piros a színe. Mikor CD-n kiadták annak idején tűzpiros volt a borítója. Ez pont olyan mint anno a budapesti 2-es metró. Annak is olyan vöröses színű piros jelzése volt, de aztán már rendes piros. Ez a második Phil Collins album ami nagy hatással volt, és van rám, ahányszor hallgatom. Megunhatatlan! És nem tudtam letenni ahogy mások a könyvet. 2003-ban a Both Sides című albummal voltam így. Azt hamarabb megismertem mint a No Jacket required-et, pedig az 1985-ös, a Both Sides 1993-as. A No Jacket required-et 1984-ben kezdték felvenni, aztán 1985. február 18-án jelentették meg. Idén 2016-ban pedig ez is újra megjelent, közel 30 év után egy csodás díszkiadásban. Laci barátom elkísért amikor megvettem a kiadványt. Ezt és a Testify remastered változatát. Az új No Jacket required nagyon szép. Itt is tisztább a hang, a borító fekete papírtokos matt, Phil Collins idősebb arcképe látható. A kiadvány hátborítója pedig szintén hasonló színű mint a régebbi, de világosabb és több fehér pöttyöcskéket tartalmaz, valamint két oszlopban vannak a számok ráírva. A remastered bakelit kiadáson mindössze tíz dal hallható amely a régin is. Az albumhoz kislemezek is tartoztak melyeken olyan dalok is hallhatóak. voltak amelyek a nagy lemezen nem jelentettek meg. Sajnos a remastered kiadásban ezek a számok nincsenek, de a demo verziók igen.

A második lemezen koncertfelvételek vannak, szintén digitálisan felújítva, illetve ahogy fent is írtam demo változatok is megtalálhatóak, melyeket még 2013-2014-ben a youtube-on találtam. Olyan jó érzés volt ezt a kiadást is megvenni. A Take me home című dalt még a Hits kazettán hallottam először, de azután is annyit betettem, álmodoztam mellette, gondolkoztam annyi mindenen. Mikor betöltöttem a 18-at és nagykorú lettem, akkor ezt a dalt neveztem el anno kiskorúságom záróslágerének. Máig rajongok érte és azóta rengeteg változatban meghallgattam. Nemrég megtudtam hogy a népszerű Miami Vice című sorozat egyik filmzenéje. Persze nemcsak annak, hanem nekem is. Fontos slágere az életemnek. 

A RÉGI KIADÁS CD ÉS KAZETTA BORÍTÓJA:

 

Phil Collins: But seriously és a Going back újrája

Egy hete dobták piacra Phil Collins No Jacket required és a Testify remastered változatát. Ahogy sejteni lehetett a megjelenést követő napokban elkezdték reklámozni az utolsó két remastered lemezt az 1989-es But seriously-t és a 2010-ben megjelent Going back új változatát. Az utóbbinak CD borítóján kicsit meglepődtem, mert a 2010-es kiadáson Phil Collins fekete fehér képen dobol:

Az új változat borítója érdekes.
Egy ún. válogatás lesz, tehát nem az összes dal lesz hallható az albumon:
The Essential Going Back:
Essential Going Back 2016Going Back
Girl (Why You Wanna Make Me Blue)
(Love Is Like A) Heatwave
Some Of Your Lovin'
Going To A Go-Go
Papa Was A Rolling Stone
Loving You Is Sweeter Than Ever
Something About You
Talkin' About My Baby
Do I Love You
Never Dreamed You'd Leave In Summer
Take Me In Your Arms (Rock Me For A Little While)
Too Many Fish In The Sea
Uptight (Everything's Alright)

Extra Tracks:
Signed Sealed Delivered (I'm Yours) (live)
Ain't Too Proud To Beg (live)
Girl (Why You Wanna Make Me Blue) (live)
Dancing In The Street (live)
(Love Is Like A) Heatwave (live)
Papa Was A Rolling Stone (live)
Never Dreamed You'd Leave In Summer (live)
Talkin' About My Baby (live)
Do I Love You (live)
Ain't That Peculiar (live)
Too Many Fish In The Sea (live)
You Really Got A Hold On Me (live)
Something About You (live)
Uptight (Everything's Alright) (live)
My Girl (live)
Going Back (live)

A But Seriously új kiadásáról is szereztem információkat. Szintén két lemezes lesz, viszont a Buster című film zenéje a Two Hearts, és az A Groovy Kind of love sajnos nem lesz rajta a remastered verzión. 

Ezeket a dalokat fogja tartalmazni a kiadvány:

Disc 1.
Hang In Long Enough
That's Just The Way It Is
Do You Remember?
Something Happened On The Way To Heaven
Colours
I Wish It Would Rain Down
Another Day In Paradise
Heat On The Street
All Of My Life
Saturday Night And Sunday Morning
Father To Son
Find A Way To My Heart

Disc 2 
Hang In Long Enough (Live)(Previously Unreleased On CD)
Something Happened On The Way To Heaven (Live)(Previously Unreleased On CD)
Colours (Live)(Previously Unreleased On CD)
Saturday Night And Sunday Morning (Live)(Previously Unreleased On CD)
Always (Live)(Previously Unreleased On CD)
Find A Way To My Heart (Live)(Previously Unreleased On CD)
That's How I Feel (B-Side)
You've Been In Love (That Little Bit Too Long) (B-Side)
Another Day In Paradise (Demo)
That's Just The Way It Is (Demo)
I Wish It Would Rain Down (Demo)
Hang In Long Enough (Demo)
Do You Remember? (Demo)

A két album június 10-én jelenik meg.

Érdekes

Egyik reggel felkelés után nem sokkal pillantottam ki szobám ablakából, és egy madarat vettem észre, ki ide oda lengett a reggeli, kissé szeles időben egy csupasz álló faágon. Csoda hogy fent tudott maradni percekig. Miután a szél kicsit erősödött, a madár elrepült. 

Sötétedik

Feketéből fehérbe

Számos olyan CD lemezem van, amelyet mióta megvettem, annyiszor meghallgattam, hogy észre se vettem nagyon sokáig azt, hogy a tokok melyekben a CD-im vannak idővel maszatosak és kopottak lesznek. Főleg a 2004-2005-ben vett lemezek tokjai felett járt el az idő kereke. Sokszor fordult elő az, hogy hallgatás közben fogtam az üres tokot, nézegettem a CD borítóját. Az elmúlt 10 évben pedig nem is egyszer fordult elő, hogy másképpen tároltam a CD-imet. Legutóbb 2013-ban kaptak a megvásárolt lemezeim egy állandó helyet, de a maszatos és "elhasználódott" tokok cseréjét 2014 óta végzem. Ez olyan mint a metrónál egy felújítás vagy síncsere. A lemezeknek új ruhát, vagyis új tokot adok, hogy újnak nézzen ki. Volt már olyan eset, hogy úgy vásároltam CD-t, hogy azon nem volt celofános csomagolás, és persze akadt olyan CD is amit úgy vettem meg hogy annak a tokja törött volt, de nem okozott ez gondot, mert sok üres CD tokot tárolok itthon, és a csere pillanatok alatt megvan. Amit nagyon sajnálok az, hogy akadtak olyan lemezek is, melyeken matrica is volt. Főleg a latin zenei albumok vásárlásakor láttam a tokra ragasztva olyan matricát, melyen kiemelnek dalokat. Pl. telenovellák főcímdalainak címét. És a szükségessé vált tokcsere következtében kénytelen vagyok azt kidobni, mert maga a matrica is elkopik idővel. Kb. olyan érzés mint anno a 2-es metrónak a felújítása. Az értékes kőburkolatok helyére más kerül és olyan semmilyenné válik néhány állomás. 

Natalia Oreiro CD tok csere. Az új tok fényes, a régin látszik a kopás és a maszat.

Nemrég vettem néhány újraírható CD-t, melyet fehér tokban árusítottak. Gondoltam azt, hogy néhány fekete elhasználódott tokú lemeznek fehér külsőt adok. A színhatás tökéletesre sikerült. Négy CD kapott új fehér tokot, és persze a sorozat folytatódik. A Philip Bailey: Chinese wall című albumot 11 éve vásároltam a Music Store-ban. A tokot tegnap reggel cseréltem ki. Mikor megvettem a CD-t akkor kértem egy Music Store matricát hogy azt rátehessem a tokra:

Néhány kopott tokot el fogok tenni emlékbe, és azt tervezem hogy újra fogom hasznosítani. Már megfordult a fejemben az is hogy reklámtáblát készítek belőlük. Picit megtisztítom törlőkendővel, hogy kicsit visszanyerhesse egykori önmagát, de sajnos a karcos részek megmaradnak. Írok erre egy másik metrós példát. A fényesre csiszolt járó kőlapok idővel elkopnak. Az emberek annyit mennek rajtuk hogy a fényességük eltűnik. Ugyanez a helyzet egy CD tokkal is. A tokcsere programot, amelyet így hívok folytatni fogom és kb. év végére megpróbálom elvégezni. Nem szeretnék túl sokat költeni CD tokra így kb. negyedévente rendelek tokot. 2004-2005-2006-ban vettem olyan latin zenei CD-ket, melyhez dvd is tartozott. Akkor azokat külön tároltam. A dvd mellékleteket külön dvd tokba tettem, és nyomtattam hozzá borítókat, a CD-k pedig egy egylemezes tokot kaptak. 2012-ben azonban vettem dupla lemezes CD tokokat és azóta ismét együtt van a CD és dvd kiadvány:

  

M A T R I C A V É D E L M I   P R O G R A M :

2014-ben mikor a nővérem megvette nekem a fehér Laura Pausini válogatást, akkor a celofános csomagoláson látható volt egy átlátszó matrica melyet nem a tokra, hanem a CD füzetre ragasztottam. Ugyanezt csináltam a Ricardo Montaner új CD-jének füzetével. Célom az volt hogy megvédjem a "szuvenír matricát". A CD füzetre ragasztva a matrica nem fog kopni, mivel a tok megvédi a külső hatásoktól. 

Mikor még lehetett kapni magnókazettás tokokat sok kazettámnak adtam újakat, de ma már nem lehet sajnos kapni. 

Olyan CD-ket is forgalmaztak, melyeket nem műanyag tokban, hanem papírtokos formában forgalmaztak. Azok cseréjére sajnos lehetőség nincs. 

A tavasz színei

Ma a Boráros téren fotóztam. 

A BENovelas "székházam" kék csíkkal az autizmus világnapján

Autizmus világnappal később

Tegnap sikeresen lezajlott az éves Autizmus világnapja, amely reggel 9:30-tól vette kezdetét a Magyar Tudományos Akadémiánál. Én reggel 9:45-től talpon voltam, és 9 óra előtt siettem a 2-es villamos megállójába, hogy véletlenül se késsek el. Sok szülő érkezett gyermekével, de felnőtt autizmussal élő emberek is eljöttek. Kék héliumos lufit osztogattak, és nekem hármat sikerült szereznem. Mindkét kezemre kötöttem egyet, a harmadikat pedig fogtam. Egy kedves hölgy kölcsönadta nekem a fekete alkoholos filctollát, amivel az egyik lufira leírtam a vágyaimat. Hogy miket azt nem árulom el. Írás közben azonban kidurrant a lufi, és a kezemben lévő az égbe szállt. Egy lufim maradt, amire ismét leírtam a kívánságaimat. A filctollat viszont sajnos nem tudtam visszaadni annak a hölgynek, ami bosszantott, mert nem szerettem volna ha azt hiszik elvettem másét. Laci barátom is megérkezett a Magyar Tudományos Akadémiához és elkísért engem a sétára. Közben beszélgettünk. A menet az Erzsébet hídnál ért véget ahol éneklés és lufi engedés volt. Sajnos sokak, köztük az enyém is a fán ragadt ami nagyon szomorúvá tett, mivel szerettem volna, ha az égben Isten elkapja a lufimat és így látja miket szeretnék. Laci barátom azt mondta, hogy Isten mindenhol ott van. Ez megnyugtatott. Ezután Laci barátom elkísértem a könyvtárba, majd visszasiettem a rendezvényre. Mire odaértem már véget is ért a műsor. Kicsit több felhajtásra számítottam. Találkoztam egy sráccal akit korábban is ismertem az AURA egyesületnél. Buszoztunk, beszélgettünk és jól éreztük magunkat. Mikor hazaérkeztem elég fáradt voltam. Szívesen fotóztam volna a belvárosban este, mikor néhány épület kék színbe öltözik, de erőm nem volt, csak az Esti likőr 80. kék adását készítettem el, amelyet április 2-a alkalmából kék színben csináltam. A főcím és vége főcím is kékben ragyogott, illetve a kitalált TV csatornám logója is.

A különböző alakú lufik azt jelentik hogy minden autista más. 

Sötét park :D

Phil Collins: Hits

Thalia óriás poszter