FORRÓ TÚRA

A koronavírus járvány miatt csak most indult az éves kalandtúrás autós utazásaink István barátommal. Eredetileg tavasszal kezdtük volna, de most Július 4-én került csak sor az év első túrájára. Szobon, Márianosztrán jártunk és ismét ellátogattunk Törökmezőre.

Ahhoz képest, hogy Budapest sok helyen fel van túrva és itt-ott újítgatnak hamar kiértem a Nyugatiba. A villamos pont akkor indult mikor felszálltam, a 3-as pótlóbuszból három is begördült a Nagyvárad téren. A Nyugati pályaudvaron a csarnokot újítják fel, és az 1-es vágány környékén átmeneti autós standoknál lehet jegyeket venni. Ennek kifejezetten örültem, mert legalább nem kellett kerülni egy nagyot. 9:59-kor szálltam fel a zónázó vonatra, amely 1 perccel korábban 10:06-kor indult Nagymaros felé. Mikor odaértem megtudtam, hogy a vonat csak Nagymarosig közlekedett, ugyanis földcsuszamlás történt Szobnál. István barátom említette mikor kijött értem az állomásra. Sokan a vonatpótlóbusszal mentek tovább. Mielőtt István barátommal elindultunk egy kórházból kiengedett férfi kéredzkedett be a kocsiba. Én kissé megijedtem, ugyanis nemrég láttam egy olyan oknyomozós sorozatot, amelyben két lány felvett egy stoppost, akiről kiderült, hogy egy gyilkos. Az egyiket megölte. Szerencsére István és én megúsztuk ezt a dolgot. A férfi Szobnál kiszállt, mi pedig kicsit továbbmentünk a centróba (ejtsd: csentró) és bementünk egy boltba venni rágcsát. Nagyon szép volt a szobi város.

Elindultunk ebédelni a Kis Róza étterembe, ahol egy nagyon finom pizzát ettem. Túlságosan is eltömött. Az étterem nagyon szép és családias volt. Vendégek a kinti részlegen voltak.

A kajálás után Istvánnal tovább folytattuk az utunkat, ahol olyan szépet láttam, hogy meg kellett állni.

Egy csodálatos óriás réten találtam magam, ahol egy fa és egy domb volt. Picit kellemetlen volt az ottani séta, mert szandálban voltam, de a képek miatt megérte ez az áldozat. Felsiettem a dombra és számos panoráma, illetve normál képet csináltam. Magamban elkezdtem dúdolgatni Eros Ramazzotti: Buona Vita /Buena Vida című dalát, mert ez a dal mindig a fejemben szól, amikor hasonló helyeken járok. Ide szeretnék még visszatérni, mert beleszerettem ebbe a tájba.

István barátommal Törökmezőre indultunk, ahol ismét megnéztük a kisállatkertet. A szurikáták nagyon cukik voltak.

A kisállatkert után Istvánnal a szakadékhoz siettünk ahol átmentünk a kis tisztáson és leültünk a padra. Jólesett egyet megpihenni, mert nemcsak nagyon meleg volt, de sokat mentünk is. A környéken rengeteg gyerek volt a szüleivel. Elvittem magammal a horror figuráimat is, ahol egy horror találkozó „zajlott” le. J

Mivel a telefonom rohamléptekkel merült, gépre kellett kapcsolni, vagyis egy dugóba tenni, ezért bementünk a közeli étterembe, ahol István ivott egy üdítőt. Félórát tartózkodtunk ott, majd elindultunk egyet a közli országút felé, amit szintén szeretek.

A forróság miatt hamar visszamentünk az autóhoz, majd elmentünk vacsorázni. Útközben a kisvasút mellett haladtunk el, amelynek egy része szét van szedve. Már itt is újítanak? L István barátommal a Morgó étterembe mentünk, ahol szintén egy lélek sem volt. Csodálatos hely! Gyönyörűen be volt rendezve. Egy ékszeres doboz közel Kismaroshoz, az út mellett, a kisvasúti síneknél.

A pizza után könnyed ételt, brassói aprópecsenyét ettem. Pont elég volt nekem. Ide is vissza szeretnék még jönni. Annyira érdekes, hogy a vidéki éttermek mennyire családiasak és mennyire elfogadhatóak az árak, míg a pestiek drágák. István sajnálattal közölte velem, hogy a közkedvelt gyrosos éttermünket bezárták. Ez bosszantó volt, mert a gyrostáluk isteni volt. Istvánnal megbeszéltem, hogy Marosról indulok vissza a Nyugatiba. Hosszú volt az út odáig. Újból éreztem azt a lehangoltságérzést, amelyet vidéken érzek koraeste. Gyermekkorom óta ez van. A vidéki élet csendes, így az este is az. Valahogy picit szomorú leszek, amikor vidéken vagyok ebben a napszakban. A naplemente kezdetét vette mikor megérkeztünk a nagymarosi állomásra. István és én mentünk a vonatom felé és összefutottunk egy volt kollégájával, aki biztonsági őr volt. Ő elmondta a földcsúszamlás részleteit. Az a sok eső, ami mostanában volt alámosta a síneket és elképzelhető hogy csak szeptemberben fog a teljes vonalon közlekedni a vonat.

19:09-kor indult a vonatom vissza Budapestre. Amikor megérkeztem bementem a Média Marktba és megvettem az Il Divo: Timeless: Live in Japan dvd-t, amely a 2018-as koncertet tartalmazza. Erről egy másik cikkben írok majd. Nem akartam hazamenni, így elmentem metrózni. Hétvégenként a 3-as metró a Lehel tér és Újpest-központ között jár.

 

Újpest-városkapúig mentem. Annyira jó hogy nem voltak a megállóban. Ez olyan állomás, amikor ha felmegyünk a felszínre, akkor szinte mellette van a visszafelé vezető úthoz a lejáró. Felszereltek ivóvízcsapot a felújított megállókba. A metró visszavitt a Lehel térre, ahonnan a metrópótlóval indultam haza. Jót tett nekem ez a kiruccanás. Kicserélődtem, de eléggé kifáradtam.

BEN