ADIOS SÁRGA, HOLA EZÜST!

2010 óta lakom a jelenlegi szobámban, vagyis a világom valós központjában. 2010 előtt a falak fehérek voltak, előtte régies. Az elmúlt évek alatt végeztem ugyan 1-1 tisztasági festést, köztük tavaly, de sajnos nem volt eléggé sikeres, így egy újabb festést fontolgattam. Színcserét.

Szeptember végétől kezdve sokat jártak ide szerelők, gázosok, ugyanis a lakásban gázkonvektoros fűtést vezettünk be és ezt már össze akartam kötni egy alaposabb felújítással. Nemsokára átadásra kerül sor. Előzőleg le kellett szerelni polcokat, amelyek érintették a bakelit lemezjátszó körüli részt is, valamint a szobámban arrébb kellett tolnom a dolgaimat. 2-3 hétig valóságos káoszban éltem. A CD-s polcom, illetve az ezüstös polcosvillám is lezárásra került takarófóliával. Tisztára olyan érzésem volt, mint amikor a Kossuth téri új ház építése miatt a 2-es metró megállóját zárták le hosszabb időre.  

Alig vártam már a festést. Szerencsére eljött aztán a nap, amikor munkához láthattam végre. Október 19-én szombaton nekikezdtem.

Véget ért egy korszak. A sárga színű festékre 2010-ben azért esett a választásom, mert a kedvenc sorozatomban a Perlában a zöld színű Santiago ház zöld volt, aztán a változásos időszakban már sárgás. Mindenképpen ehhez a színhez ragaszkodtam, de aztán jöttek a nagyon nehéz időszakok és ez a szín szinte már teherként nehezedett rám. Ezüstszürke lett az új arculat, de a CD-s polcos részt emlék gyanánt meghagytam sárgás színűre. Ki akartam emelni egy emléket. J A CD-s polcos részt elneveztem La Casa de Musica-nak, vagyis A zene házának. Egy La-val többet írtam véletlenül, de így is tetszik. J

 

A festés egy teljes napig tartott, de bizonyos falrészeket még nem festhettem le. Végül pár nap eltéréssel a hiányzó részek is fedésre kerültek. A festés előtt persze minden képet, posztert le kellett szednem és el kellett döntenem, hogy melyik kerüljön vissza.

A városos poszter visszakerült a helyére, alul a macis polcotthon is újra „üzembe került”. A házimozis részlegnél a tavalyi Halloween film posztere és a mellette lévő Sikoly plakát lejjebb került, felette a Happy Tree Friends posztert szögeltem fel. A 2018-as Halloween film plakátja majd magasabbra kerül 2020-ban, amikor a film 2. részének poszterét szerzem be. Feltéve ha a mozi magazinban lesz poszter. A polcosvilla belső részét nem újítottam fel, mert az már 2013-ban megtörtént. Ott csak a Halloweenes cuccokat rendeztem el. A Fortepanról egykoron elmentett régi 2-es metrós fotókra ezüstöt rakosgattam, és új, saját metrós képekre cseréltem le azokat. A mellettük lévő La Casa de Musica polcra Alejandro Sanzos kisképek kerültek. A polcosvilla alatti üres részre két képet raktam ki. Az egyik a Melegítő fények (Expanded), kibővített változata. Az A/3-ban kinyomtatott rajzom ráragasztottam egy nagyobb kartonra és folytattam. Kitettem a falra. Mellé az Éjszaka Fantasma Valley-ben című festményem került ki, amely a korábbi pszichológusnőmnek nagyon tetszett.  

Az átrendezés és kipakolás során előkerültek régebbi matricák, melyek még bontatlan CD-re voltak ráragasztva. Nem tudtam CD-kre tenni, mivel papíralapúak voltak. Egyet sikerült csak átmenteni, mégpedig egy 2012-ben vásárolt Ricardo Montaner albumhoz, a Viajero Frequente-hez. Az ahhoz tartozó matricát a CD füzetre ragasztottam.

Amit nem lehetett átmenteni, azok a polcos villa végére lettek ragasztva. Köztük az Alejandro Sanz: Más 20. évfordulós kiadásának matricája, amelyet nem tudtam a box-ra ragasztani. Már régóta gyűjtöm a CD kiadásokon található matricákat, de a tokcsere program miatt az újak a CD füzetekre kerülnek, de amelyeket nem lehet rátenni, majd a falra, a többiek közé kerülnek majd. Bármikor le lehet szedni majd vágóval, ha a polcosvilla egy nap felújításra kerül. De ez nem mostanában lesz.

A polcosvilla tetejéről eltűntek a CD tároló dobozok. A régi kapott, illetve vásárolt videókazettáim, valamint a Halloween figurás doboz és a két lemezes kofferem került oda. Felraktam az 1989-es magyar nyomású Phil Collins: But Seriously… bakelit lemez kiadását, mert november végén megjelenik a bővített, türkizkék 30. évfordulós remastered változata. 2020 elején pedig melléje kerülnek a régi CD-s kiadványok bekeretezve. A polcosvilla tető is felújításra került. 2004 óta nem lett eltávolítva a piros ragasztószalagos fedés, de most arra ezüst került.

A CD-s polc megmarad olyannak amilyen, de a mellette lévő részre visszakerült a Phil Collins: Going Back poszter, valamint az Il Volo koncerten szerzett poszter is. Szerettem volna Eros Ramazzottisat, de nem volt a koncertje után. A kirakott poszterek alá visszakerültek a kisebb, keretbe rakott képek. Alattuk pedig a 4 legjobb indigós zenei rajzom. A fal másik oldalát még rendezgetem, az majd máskor készül csak el.

Tágasabb, rendezettebb lett a világom valós központja. A dvd-s polcok a reklámajtók elé kerültek. Az előbújás napján festett pólóimat az ajtóm melletti falrészre raktam ki. Az egyikben a sokszínűségem fejtem ki, a másikban pedig a közelgő zene évét reklámozom. Persze van még hátra némi alakítgatás, de nem olyan vészesek. Mostanában fotómontázsokat tervezek csinálni a koncertekről, amelyeken voltam és azt poszter formájában a falra tenni. Egy Luis Fonsis, Il Volós és egy Eros Ramazzottis lesz, melyeket az év végére tervezem elkészíteni.

BEN