István barátom és én azt beszéltük meg, hogy a Vault51-be megyünk a legközelebbi találkozónkkor, de sajnos minden asztal foglalt volt és nem tudtunk odamenni. Végül eszembe jutott az ötlet, hogy a budai Pata Negrába, egy spanyol étterembe menjünk, amely közel van a Spirit színházhoz. A Kálvin tériben sajnos szintén nem volt hely, így maradt a budai Pata Negra.
Istvánnal ettünk egy finom fagyit a Spirit színház mögötti fagyizóban. A Mille Fogli egy simakrémes ízű fagyi volt, amely leveles tésztát tartalmazott. Múltkor is ajánlották amikor a Spiritbe mentem egy színházi székért, ugyanis lehetett venni egyet. Én kapva kaptam az alkalmon.
Nagyon szép a cukrászda és a fagyik is fincsik. István és én a Pata Negrába mentünk. Belépve egy spanyol világba cseppentünk.
Olyan otthonosan éreztem magam! Latin zenék mentek és sokat felismertem. Ezeket:
Alejandro Sanz&Camila Cabello: Mi Persona Favorita
Alejandro Fernández: Se me va la voz
Alex Ubago: Que Pides Tú
Sergio Dalma, Malú és Pastora Soler számok is mentek, de a dalok címét nem tudtam.
Flekkenszerű húst ettem, amelyhez különleges sajtforgács volt. Serrano sonkás sajtkrokettet is fogyasztottam hozzá, ill. bagettet. István nem evett semmit. Nagyon jól éreztük magunkat. Megbeszéltük, hogyha megünnepeljük a szülinapom akkor ide fogunk menni. Nem mondom, hogy olcsó mulatság volt, de maga az élmény volt igazán fontos nekem. Hozzáteszem, hogy nem szoktam étterembe járni, mert túl drágának tartom.
Sajnos nem maradhattunk sokáig, mert koraestére foglalások voltak a Pata Negrában, így Istvánnal a Figaro kertbe mentünk. Ott vacsoráztam meg. Nagyon hangulatos volt. Sokszor voltam már ott és sötétedéskor mindig kivilágítják a helyszínt.
Este 23 után értem haza. Istvánnal legközelebb megejtjük a júniusban elmaradt autós túrát.
BEN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.