ISTVÁN BARÁTOMMAL TÖRÖKMEZŐN

István barátommal már korábban megbeszéltem, hogy tervezünk egy őszi autós kirándulást. Ezúttal Törökmezőn voltunk.

Tegnap reggel 7:30-kor keltem. Mindössze 2 szem szőlőt reggeliztem, mert úgy terveztük Istvánnal, hogy amint Nagymarosra érek akkor eszünk valamit egy közeli kis étteremben. A 10:07-es zónázó vonattal mentem le Marosra. A Nyugatiban azonban nem lehetett egyelőre beszállni a modern vonatra, mert összekapcsolták egy másikkal. Beszállás után nem sokkal indultunk. Amikor Nagymarosra érkeztem István barátom pont akkor jött az autójával. Bepakoltam a kamerám állványát és a táskám a csomagtartóba, majd a fényképezőgépemmel a kezemben beszálltam a kocsiba. Első utunk a kisvendéglőhöz vezetett. Legnagyobb meglepetésemre a visegrádi várat láttam a Duna partján, ahol nem messze volt az étterem. 

 

A kis vendéglő nagyon barátságos volt. István barátommal ettünk és közben átbeszéltük az út további részét. Szokásomhoz híven egy gyrostálat kértem sült krumplival.  

 

Evés után egy kisboltba siettünk, hogy vegyünk egy kis rágcsát, majd továbbmentünk a meglepetéshelyre, amelyet István akart megmutatni. Útközben azonban megálltunk, mert nagyon megtetszett nekem egy autópályás terület. Elővettem az állványt és a kamerát, majd forgatni kezdtem:

Latin zenei hangulatban éreztem magam. Sok ilyen zenét levegős hangulatúnak tartok amelyet nehéz lenne megmagyaráznom még írásban is. A lényeg az, hogy a levegős hangulatú latin zene hallgatása közben hegyi levegős, dombos, rétes területek jutnak eszembe. 

István barátom

A forgatások és fotók készítését néha megakadályozta 1-2 arra járó autó, de szerencsére meg tudtam csinálni mindazt, amit kellett. István barátommal továbbindultunk Törökmezőre, ahol egy kisállatkert és játszópark volt. Szerencsére nem voltak, szinte mi. Leparkoltunk, majd első dolgom, hogy a lovakhoz siettem:

 

A lovakat megfigyeltem. Szomorúak voltak és észrevettem, hogy nem érzik jól magukat. Ugyan nagy területen mozoghattak, mégis boldogtalanok voltak. Valamelyikükön számsorokat láttam és szalagot. Talán versenylovak voltak. Eszembe jutott Alejandro Fernández: Dos Mundos kétlemezes albuma, amelyben lovak voltak. A mexikói énekest csikónak is nevezik a hazájában.

 

Egy fehér pici lovacskát is észrevettünk nem messze a többi lótól. Ki volt kötve. Látszott rajta hogy örült nekünk mikor megsimogattuk. Füvecskét evett. Legszívesebben szabadon engedtem volna, hogy szabadon élhessen. Enyhe sírásinger fogott el, mert úgy sajnáltam szegény pacit. 

A lovacskák után észrevettem egy fát, alatta egy padot. Lefotóztam és azután leültem. Kamerába mondtam néhány gondolatom, majd közben néztem a tájat.

A 4 évszak bemutatása :) 

  

A padon ülve ez a látvány tárult elém

Az állatkerti részt is megnéztük. Mosómedve, nyuszik, rókák és egyebek voltak, amelyek szintén bezárva éltek. Volt egy szép madár, amely viszont szabadon mozoghatott. Csatlakozott hozzánk egy picike fekete cica is, amelynek nagyon örültünk. István barátom nagyon szereti a macskákat. 

 

 

 Egy cirmos cica is felbukkant, amikor leültünk. J

Percenként a lábamhoz simult :)

Indulás előtt még megnéztünk egy erdei részt, ami szintén nagyon hangulatos volt. Ott is felvettem néhány jelenetet és újabb fotókat készítettem:

 

Jó arca van! :)

Egy újabb útpályán is sétáltunk. István barátom kökényt keresett, de csak szalmás dombon talált. Csupán néhány szemet. Lenyűgöző látvány tárult elém: 

 ("Forró" szalma)

 

Visszafelé még volt annyi idő a vonat indulásáig hogy ismét bemenjünk a boltba. Ezután István barátom elkísért a nagymarosi állomásra. Az ötórás vonattal jöttem haza. Nagyon jól éreztem magam és szedtem makkot is. J Mindenkinek ajánlom a Törökmezőn lévő állatkertet. J

B E N