LETILTVA: A KAPCSOLAT MEGSZAKADT (2023.08.14.)

Véget ért az Ágival történő baráti kapcsolatom. Az ok egyszerű. Letiltott. Írni akartam neki, hogy elmehetnénk fogasozni, de nem tudtam. A titkos facebookos fiókomban láttam az adatlapját. Mikor volt az-az összezördülésünk akkoriban utána találkoztunk és megbeszéltük, hogy mindenképpen tartani fogjuk a kapcsolatot. Ágival békésen váltam el a múltkor, de annyit kértem tőle, hogy 2-3 hetente fussunk össze, mert nagyon zavart sajnos sok minden vele kapcsolatban. A facebookon történő folyamatos levélírások. Felsorolom, hogy mik is:

-Mit csinálsz ma?

-Kivel mész el és hova?

-Mit nézel este?

-Mikor mész?

Ezek a mondatok néha úgy jöttek le nekem, mintha vallatnának, de lehet, hogy az Ági másképpen értelmezte. Nem tudom. L Nem szeretem, ha mindig ugyanazt kérdezik és nekem meg mindig ugyanazokat a kérdéseket meg kell válaszolnom. Úgy éreztem, hogy nincs szabad terem és fogy belőlem az energiám. Nyomást érzek a fejemben és ez rossz. L Tudom, hogy Ági is aspergeres. Épp úgy, mint én, de nekem feltűnt, hogy nincs fejlesztve és nem kapott eddig ilyenfajta kezelést. Én 2018 vége óta kapok fejlesztéseket és jól haladok velük annak ellenére, hogy még a mai napig is nagyon sok nehézséggel kell megküzdjek. Ágival sokszor éreztem magam csodásan, mert vele el tudtam beszélgetni a telenovellákról és a latin zenékről. De amikor már sok volt a facebookos üzenetei és fent voltam az édesanyjánál nagyon sok mindennel szembesültem. Ez nem publikus, mert már privát cikket írtam az esetről. Ágival megbeszéltem, hogy találkozunk és elmegyünk. Amikor a találkozásunk utáni két hét vége felé írtam neki, mondta, hogy más dolga van, és hogy már elment fogaskerekezni. Írtam is neki, hogy rendben. És kb. másfél hét múlva újra akartam neki írni. Ekkor szembesültem vele, hogy letiltott. Kicsit nyugodtabb lettem, viszont másik oldalról dühös voltam. Őszintén akartam Ágin segíteni. Mikor utoljára találkoztam vele kinyomtattam neki azt a stratégiai lapot, amivel a kríziseket lehet kezelni. Továbbá folyamatosan javasoltam neki a fejlesztéseket, hogy segítsem őt abban, hogy ne legyenek nehézségei az életében. Mikor az anyjával találkoztam akkor az asszony rám zúdította a lánya és az ő problémáit és belül eléggé rossz állapotba kerültem. A többit nem részletezném. Nehéz egy egyedülálló édesanyának a nagymama segítségével felnevelni egy autizmussal érintett gyermeket. Mikor Ágnes édesanyja arról panaszkodott nekem, hogy a lánya nem kapott lehetőségeket én ekkor tanácsoltam a fejlesztéseket. Eszük ágában nem volt ezt igénybe venni. Sőt! Még Ágnes anyja elképesztő stílust engedett meg magának velem szemben. Ezt nem tűröm el senkitől! Ágnes nem akar fejlesztést. Én mondtam is neki legutóbb, hogy ez az ő döntése. Ha pedig nem akar velem találkozni, nem erőltetem, de legyen őszinte! A letiltásos viselkedésével azt éreztette velem, hogy nem voltam értékes számára. Ez pedig nagyon rosszul esett nekem, mert én megtettem volna érte azt, hogy segítsek rajta. De nem olyan áron, hogy közben kiárusítom magam! Innentől kezdve, ha még egy szerencsétlen ember megtalál bármelyik közösségi platformon, nagyon udvarias leszek vele, de távol tartom magam tőlük. Mert a youtubeot nemcsak terápiaként használom, hanem másoknak is készítek videókat. Erősítem a bátorságizmaimat, és javítom a pszichémet! Mások nem vehetik el a nagy nehezen megszerzett energiáimat! Az elmúlt években nagyon sok mindent megtanultam az emberi kapcsolatokat illetően, de van még miben fejlődnöm! Sajnos vannak időszakok (szerencsére nagyon ritkán), hogy bántó leveleket írok a másiknak és bántó szavakat, mondatokat vágok mások fejéhez. De ez azért van, mert a másik féllel, felekkel nem tudok élőben kommunikálni és szintén nem vették a bátorságot, hogy elém álljanak. Az írásos bántások pedig a belső fájdalmam végtermékeiként jönnek ki, mert mint embert bántottak meg. Engem. Éreztetve azt, hogy nem vagyok jó semmire. Pedig értékes ember vagyok, és ha egyesek annyira félnek tőlem, mert másképpen fejezem ki az érzéseimet az a szegénységi bizonyítványukat mutatják. Nem tudok és nem is akarok tökéletes lenni! Sokszor keresek fel bizonyos embereket facebookon írásban, hogy közeledjek feléjük, de érzem azt, hogy nem kérnek belőlem. Ilyenkor mindig egy fájó ponton érnek hozzám és fogalmuk sincsen erről. Udvariasak és nem küldenek el a francba. Hiába kapok fejlesztést a kapcsolatok kezdeményezésével életem végéig problémáim lesznek. Néha nem tudom, mennyire vagyok jó a másik félnek, feleknek. Victor a párom olyannak szeret, amilyen vagyok. Ez hatalmas dolog! Ő mindig ellát hasznos tanácsokkal és útbaigazít. A türelme is rengeteget segít. Mindig megadja a megfelelő megoldó képleteket, hogy tovább működhessen a kapcsolatunk.

Az Ágival történt eset komoly lecke volt a számomra. Nagyon oda kell figyelnem arra, hogy kiket karolok fel. A youtubeos pályafutásom során eddig három ilyen ember keresett meg. Ágival szóba álltam. Természetesen a youtubeos videózás folytatódik, de másképpen. Ügyelnem kell arra, hogy kikkel állok szóba és kik akarnak megkeresni. Ágit sosem akartam megbántani. Ő is ugyanolyan érzékeny lélek, mint én. De nincs fejlesztve, és éppen ezért segíteni akartam neki. Édesanyám is óva intett, hisz szemtanúja volt azoknak az időknek, amikor az S. Pistivel, J. Gyurival és P. Katival foglalkoztam. Nem akarta, hogy újabb kellemetlenségek érjenek. Megvallom az előző három személlyel kapcsolatban a mai napig rossz érzéseim vannak. P. Katit idén látogattam meg év elején. És amikor 2x is írtam neki legutóbb válaszra se méltatott. Na, akkor fejeztem be vele a kommunikációt. Mert nem mentem fel hozzá hogy ugyanarról beszélgessen velem. A saját hibáiról. Összességében. Már nem kellettem ezeknek a hálátlanoknak, mert nem volt már hasznuk belőlem. Így jött le nekem ez az egész. Hatalmas hibákat vétettem és ezeket viszont igyekszek korrigálni a jövőben. Ágira visszatérve túl sokat foglalkoztam vele és ezt másképpen értelmezte. És mivel mindketten autisták vagyunk így érthető hogy megesett ez a probléma. Sosem bántottam. A másik eset Ferenccel esett meg, aki nagy CD gyűjtő. Megijedt az egyik videómtól és ezért szó nélkül lelépett. Pedig a CD-s csoportban megvédtem őt és befogadtam a Hullámvölgyes csoportomba. Ferencnek rosszul esett ugyanis, hogy nem posztolhat. Én kedvesen megengedtem neki. Egyszer letiltott, amikor egy problémám felett ítélkezett és megvédtem magam. Aztán elnézést kért tőlem és visszaengedtem a csoportjaimba. Több esélye nincs! Másodszor is lelépett. Ferenc egy magának való ember, aki nem akar senkivel sem ismerkedni. De így neten keresztül nagyon könnyű volt megijedni, megrémülni tőlem. Ha valaki így ítélkezik felettem, ne akarjon velem lenni. Akár virtuálisan, akár személyesen. Ismerjen meg és meglátja, hogy milyen vagyok! Elegem lett az ilyenekből!

Én sem vagyok egy szent! Rengeteg hibával rendelkezek, de nem azt érdemlem, hogy bántsanak! Ez az eset amin keresztülmentem jó lecke volt, hogy jobban vigyázzak. De élet megy tovább és folytatom az alkotásokat! Mert szükség van erre! Jómagam én is sokat szoktam írni néhány embernek, de azért, mert nem tudnak velem folyton találkozni. A munkájuk miatt ez természetes. Tiszteletben is tartom, megértem. A fejlesztéseim során megtanultam ezeket is kezelni, elfogadni. El is képzelem, hogy az elfoglalt ismerőseim, barátaim miket csinálhatnak így sokkal könnyebb az alkalmazkodás. Azzal hogy picit sokat írok nekik azt is kifejezem, hogy mennyire hiányoznak nekem. Emiatt nem lehet engem okolni.

BEN