2019. június 11., kedd

LÁTHATÓ TRANSZOK MEGNYITÓ


Alig néhány napja indult el a Pride hónap. Én 3 nap egyedül voltam itthon. Pihentem, megnéztem egy csomó jó filmet, és bepótoltam a nem látott Luz Maria részeket. Június 10-én minden folytatódott a megszokott módon. A Támpontban megrendezésre került egy érdekes kiállítás, melynek címe: Látható transzok. A rendezvény az emeleten volt. Én 1 órával korábban már megérkeztem, segítettem pár dologban és körbefotóztam az egész kiállítást. Hozzá videókat is készítettem. Mivel vannak intimebb oldalai is a kiállított fotóknak, így azok itt a blogomban cenzúrázva lesznek:






 A videó cenzúrázatlan! 
Képtartalma miatt a videó megtekintését 18 éven felülieknek ajánlom!

A kiállítás olyan volt számomra, mint egy iskolai tanóra. A kiállított képek és történetek egyrészt megrázóak, másrészt felvilágosítják azokat az embereket, akik eddig nem hallottak erről a másságról. A transzexualitásról. Remekül ábrázolták a képek mindazt a terhet, melyeket az érintettek átéltek és átélnek mind a mai napig. Kóstolót kapunk mi kívülállók, a transzneműek belső világából, illetve abból is, hogy egyesek miket szedtek, hogy éltek és elárulják, hogy mit várnak tőlünk, vagyis a társadalomtól.

Sokan voltak a megnyitón én pedig sok képet készítettem. Persze vannak olyanok, amelyeket nem oszthatok meg. Hivatalosan este 8-ig volt meghirdetve a kiállítás, de 21-ig maradtunk. Sajnos a politikai téma ide is befújdogált, amelynek nem örültem. Fotósok is voltak, akik egy meleg témájú híroldalt vezetnek. Magyarországon rendkívül tabutéma a homoszexualitás, főleg ha a politikai élet azon szereplői még olajat is öntenek a tűzre. A queerlife írói, akik fotóztak a megnyitón meglepődtek, amikor megtudták azt, hogy én is írok a melegségről, és hogy felvállalom. Ez természetes! Az én homoszexualitásommal senkinek sem ártok, odafigyelek a környezetemre és betartom azokat a bizonyos szabályokat amelyeket kell. Nem fogok megfelelni senki elvárásainak, mert magamnak ártanék vele! Ha meg bizonyos politikusoknak ez nem tetszik, teszek rá! Az én életembe ne avatkozzanak bele kívülállók! Pont!

Más politikai témáról is szó esett, de ezeket nem kívántam hallgatni, így lementem elmosni a műanyag pezsgőspoharakat, hogy besegítsek Tinának és Barninak. 8 után 6-an maradtunk, aztán már csak 4-en. Egy idős házaspár is jelen volt, akik sok érdekességet mondtak. 21-kor volt a záróra. Nem akartam hazajönni, mert inkább sétálgattam egy nagyot. Elmentem a kedvenc helyemre, hogy magamban legyek. Emésztenem kellett az aznap esti eseményeket és mellette gondolkozni. Amikor nagy dolog történik velem, vagy éppen komoly dolgokról hallok akkor muszáj elvonulnom. Főleg akkor, ha egyedül akarok lenni és gondolkozni. Újra visszatértem a melegítő fényekhez. A Nemzetihez. Csodálatosak voltak a lámpák fényei, az enyhe nyári szellő és a kevés ember.














A Nemzeti Színház és környéke rendkívül hangulatos. Nyár estéken sokat sétálok arrafelé, és beleolvadok a sötét környezetbe. Mintha egy kaméleon lennék. Nem akarom hogy lássanak, köszi, jól vagyok így is. Nézegetem a MÜPA színváltogatós előadásait, felmegyek a Zikkurat tetejére és onnan nézem Budapest távoli aprócska fényeit. Olyan hangulat ez, mintha a 80-as években lennék azokban a pillanatokban.




Minél később van, annál kihaltabb a környék. Néha akad 1-1 smároló párocska, de nem érdekel. Folytassák csak. Sokkal jobb az, ha leülök egy padra, nyugodtabban gondolkozok és hagyom, hogy teljen az idő. Néha megfeledkezek erről. Mármint az időről. Elmerülök a gondolataimban. A belső vívódásaimon, a jövőmön és hogy mi történt aznap. Kikkel beszélgettem, és milyen benyomást keltettek? Én hogy viselkedtem? Nem voltam e sok? Mi legyen legközelebb?
Nekem is sikerem volt a megnyitón. 3-an érdeklődtek még a blogommal és a weblapommal kapcsolatban. Jó, ha az ember kíváncsi a kultúrámra. A magyar átlagosság amúgy is mindent felemészt. Főleg ha a gyűlöletpropaganda még keserűvé is teszi mindezt. Aki kíváncsi rám közelebb kerülhet hozzám, ám én döntöm el, hogy kit engedek be az életembe. Jó, ha reklámozom magam, mert könnyebben megy így a kapcsolatépítés. A gyanús figurákat nagyon elkerülöm. Nem vagyok egyetlen rossz társaság tagja sem. Jófiú vagyok. Sokszor vagyok tanácstalan bizonyos döntéseket illetően.



Terveztem, hogy átmegyek a Lágymányosi hídon, de úgy határoztam, hogy inkább hazamegyek. Nagyon késő volt már és este még zenét is akartam hallgatni.

Az idei Pride-os események közül sokra tervezek elmenni és persze újabb élménybeszámolókat fogok írni róluk.

B E N

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.