Ma este a budapesti Central
színházban láttam édesapámmal Molnár Ferenc: Delila című darabját. Az előadás alatt nem volt szünet, csupán
félóránként pár perces zene szólt, miközben a függöny mögött átalakították a
színpadi díszleteket. Az írás alatt láthatjátok a darab plakátját, mellette a
történetet a szereposztással.
Igazi könnyed kikapcsolódás
volt számomra a színdarab. Az eleje nem nagyon tetszett, de mikor megértettem a
történet lényegét akkor már elkezdtem élvezni. Hangulatos, korabeli stílusú
volt az egész mű. Tetszett a díszlet, a fényjáték. A történet is milyen
elgondolkodtató. Van egy szobalány, aki szeretne jól férjhez menni, mert
szerinte pénz nélkül semmi lenne az élete. Van egy vőlegénye, aki fülig
szerelmes belé, de szegény, mint a templom egere. A szobalány pusztán érdekből
közeledni kezd a férfi főhőshöz, hogy megszerezze annak pénzét. A férfi
kapuzárási pánikban szenved és rabul ejti őt a szobalány szépsége. Mindeközben
felesége mindent elkövet, hogy kijózanítsa a férjét. A darab lényegét nem
árulnám el, nézze meg az, aki szeretné. Megéri.
Nagy kérdés merülhet fel
bennünk: A pénz, vagy a szerelem fontos? Inkább válassza valaki a csillogó,
villogó életet? Ha igen, attól még nem lesz boldog. Meglehet mindene a pénze
által, azonban az egyszer elfogy, és amit veszünk rajta, az csak átmeneti
örömöt okoz. Azonban ha mellettünk van olyasvalaki, aki olyannak szeret
bennünket amilyenek vagyunk, az örökké tart, feltéve ha vigyázunk rá. Fontos
hogy az ember meg tudjon élni valamiből, de a pénz sosem lehet fontosabb a szeretetnél!
Készítettem a végtaps közben
néhány képet is:
A színház is szép volt:
Aki szeretne egy
jót szórakozni, itt a remek alkalom és nézze meg a színdarabot!
B E N
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.