2017. december 25., hétfő

A szeretet ajándéka

Más beszéltem és írtam arról az asszonyról, akivel nyár óta beszélgetni szoktam és társaságommal sokat segítek neki. Ma, karácsony első napján átmentem hozzá hogy valóra válthassam az egyik álmát. Nagyon sok éve nem karácsonyozott, ugyanis 7 éve ünnepli a szeretet ünnepét. Ma azonban ez a magányos karácsonysorozat a számára megszakadt, ugyanis meglátogattam. Zenét hallgattunk, társasjátékoztunk és vidám dolgokról beszélgettünk. Ahova nyáron jártam hozzá azóta sajnos máshova költözött. Egy metrómegállóval tovább, a Gyöngyösi utcába, ahol a Duna Pláza van. Katihoz a 3-as metróval járok, ám mióta elkezdték az újpesti szakaszt rekonstrukcióját sajnos a Lehel tértől pótló buszozni kell. Nem gond, sűrűn jár. Egymás után indítják az M3-as jelzésű buszokat. Katalin abban a lakóházban él, ahol korábban az egykori gyermekpszichiáterem rendel. Mondtam magamban: Milyen kicsi a világ! Én jártam oda 2011 végéig.

A december 25-ét már régóta tervbe vettem, ugyanis a nagy családi ünnepet 24-én ünnepeljük, 25-én általában mások jönnek hozzánk, és 26-án ismét családi ünnep van. A 25. ideális nap volt, régóta terveztem, hogy Katinak szép és emlékezetes karácsonyt adhassak. Olyan boldoggá tett a tudat, hogy örömöt okozhattam neki. 

Ma 11 óra előtt mentem át Katihoz. Vittem fenyőágat, amihez külön magammal kellett vinnem a nagy táskát. Lesiettem a 3-as metróba. Épp akkor jött az új, „panda” elnevezésű csodajárgány. Fülemben zene ment, a Via Dalma III. dalai. A Lehel téren épp elértem a buszt, ami nagyon gyorsan elvitt Katihoz. Nagyon örült és boldog volt, hogy nem lesz egyedül karácsonykor. Beszélgettem vele a szentestéről, aztán elővettem a fenyőágat és feldíszítettem neki.

Vittem az itthoni dobos díszeimből, melyeket sok éve vettem a Tescoban. Mivel idén ezeket nem tettem fel az ágamra, gondoltam átviszem Katihoz egy aranyozott boával. Készítettem neki egy díszkollekciót is, amelyek szintén felkerültek az ágakra. Nagyon szépen elrendeztem neki. Kézi készítésű képeslapot, egy Soy Lunás mini füzetet, egy fonott dobozkát és egy tábla Milka fehércsokit ajándékoztam neki. Hallgattunk zenét is. Laura Pausini karácsonyi albumát, majd Barbra Streisand és Barry Gibb második közös lemezét, a Guilty&Pleasurest, illetve az idei Julio Iglesias duett albumot. Nagy hatással volt Katira a zene és ennek is nagyon örültem. Ki nevet a végén?-t is játszottunk. Két kört, amelyeket én nyertem meg:
Ezt a társasjátékot 2001-ben vettem azon a napon amikor Zámbó Jimmyt temették. 

17 óra előtt mentem el. Nagyon elfáradtam. Hazafelé menet meglestem a 3-as metró lezárt lejáratát. Borzalmas, ahogy kinéz! A lejáró falai szét vannak verve:
 Múlthéten külön leszálltam az Árpád hídnál, hogy megkuksizzam mi a helyzet. Mikor lementem az aluljáróba akkor már ott is állt az a bazi nagy fémtakaró. Belestem. Az Árpád hídi állomás is teljesen szét van verve. Szomorú lettem, mivel szép volt az a megálló. Nagyon kíváncsi leszek arra, hogy fog kinézni a felújítás után. Azt nem értem, miért nem mutatják meg, hogy zajlik a rekonstrukció. Miért nem készítenek egy videót, amiben bemutatják a munkákat? Anno a 2-es metró esetében csináltak.

A mai nap nagyszerűen sikerült, bár nagyon elfáradtam. A lényeg az, hogy boldogságot hoztam Kati életébe. Indulás előtt megkoronáztam a csodás eseményt egy csillagszórós játékkal:
 B E N

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.