2017. augusztus 13., vasárnap

István barátommal Nagymaroson, Királyréten és Verőcén


6 év után tegnap ismét elutaztam Nagymarosra. Legutóbb 2011-ben voltam. István barátom meghívott hozzájuk hogy aztán elkocsikázzunk a környékre. Érdekes volt a nap eleje. Szokásomhoz híven picit később ébredtem fel. 8-kor keltem és volt összesen 1 órácskám, hogy kiérjek a Nyugatiba. Szerencsére időben elkészültem és 9:10-kor indultam itthonról. 9:43-ra értem ki a pályaudvarra. Volt sor, de nem sokan. Megvettem a jegyem a 10:07-es zónázó vonatra. 9:54-kor szálltam fel. A modern, légkondis kék vonattal utaztam. 11 óra előtt pár perccel érkeztem Nagymarosra. Ismertem az utat, tudtam merre kell mennem. Nem sokkal később megjelent István barátom és együtt indultunk hozzá. Előtte körbevitt Nagymaroson, aztán leparkolt a házuk előtt és bementünk. 












Sok minden változott 6 év alatt és megrohantak az emlékek. Ahányszor Nagymaroson voltam István barátomnál a nagymamája Erzsi néni mindig ott volt. Most pedig már nem, hisz több mint 2 éve meghalt. Furcsa volt az üres házában járni. Szinte üres volt az egész ház. A belső szobában lévő zongora sem volt teljesen jó állapotban, de lehetett rajta játszani.



Királyrét
A nap további részében István barátommal autóba szálltunk és elindultunk Királyrétre, ahol csodálatos látványban volt részünk. István leparkolt, majd útnak indultunk, hogy megnézzük a Kisvasút vonalát. István megmutatta nekem a korábbi végállomás helyét. Azt is megtudtam, hogy a híd, amin átmentünk ott korábban áthalad a mini vonat. A jelenlegi végállomáson senki sem tartózkodott. Kisebb mászkálás után észrevettünk egy elhagyatott vonat kocsit és felszálltunk. Nagyon izgalmas volt. Beültünk, picit beszélgettünk ott, majd miután leszálltunk megpillantottunk egy különleges sínpályát. Megtudtuk, hogy körbe lehet kerekezni egy 5 perces körpályán amely az erdőbe visz. István és én pedáloztunk. 300 Ft volt fejenként a belépő. Egy ottani diákmunkát végző srác lefotózott bennünket. Útközben a lejtőnél Istvánnal megakadtunk, de szerencsére ő pár másodpercig kézzel tolta a kocsit, majd visszapattant és a célhoz érkeztünk, vagyis ahonnan indultunk. Mivel tovább csak egy sínút volt, visszafordultunk, hogy együnk valamit. Csak egy hot dogos stand volt nyitva, de az áraival nem voltam megelégedve. István egy hot dogot evett. A környéken volt egy vendéglő, de az 16-kor bezárt, mert zártkörű rendezvényt szerveztek.  



 












Előbb az út egyik, majd másik oldalát sétáltuk végig. A másik volt igazán kalandos. Mini sín utat fedeztünk fel, amelyet követni kezdtünk. Azután befordultunk egy másik útra, ami egy csodálatos horgasztóhoz vezetett. 








 Persze ott sem tudtunk enni semmit. Csak nasit és üccsit lehetett kapni. Kicsit ismét leültünk Istvánnal, majd kb. 20 perccel később úgy döntöttünk, hogy Kismarosra megyünk enni. Mondtam, hogy a hot dog nem lesz elég neki. Nagyon kicsit kapott és a 600 Ft-os kürtöskalács sem volt nagy. 

Verőce
István az autóban azt javasolta, hogy Kismaros helyett inkább Verőcén együnk valamit. Ismert egy szuper helyet ahova lekocsiztunk. Újra leparkoltunk és megláttunk egy cukrászdát, mellette pedig egy Gyrosos volt. Nem messze tőle pedig egy papírbolt. Ott vettem magamnak egy macis füzetet a gyűjteményembe, illetve Lujzimnak egy Hello Kitty-s matricát. Miután kijöttünk akkor a Gyrosos helyre mentünk, ami nagyon tetszett. Kicsit várni kellett a kajára. Istvánnal kiültünk a teraszra. Ő csak egy gyrost evett és meg egy sültkrumlis gyros tálat. 
 

Volt egy darázs, amely ide-oda ingázott, de ezt leszámítva nem volt baj. Evés után Istvánnal fagyiztam. Kinder és málna fagylaltot ettem. A Kinder fagyi fehércsokis és mogyorókrémes volt. Érdekesnek találtam. Megpillantottam egy lejárót a Duna partra. Újabb mesés látványban volt részünk.   





Szeretnék még eljönni ide, mert nagyon tetszett a hely hangulata. A vonatom indulásáig kb. félórám volt. István levitt a verőcei állomásra ahol egy tehervonat haladt el és állt meg mellettünk. Fecske feliratú vonattal jöttem haza. 19:55-re értem vissza pestre.

Nagyon jól éreztem magam. A tegnapi kiránduláson videóanyagot is készítettem és majd az estiBEN 55. adásában láthatjátok.

B E N

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.