Múlthéten a pincében ráakadtam egy ezüstszürke borítékra, ami nagy meglepetést tartogatott! Előkerültek a legelső előhívott képeim még 2004-ből! J A nővéremnek volt anno egy olyan fényképezőgépe, amibe még filmeket lehetett betölteni és annak segítségével előhívni a fotókat. Régi módszer. Nemcsak egy fotós üzletben, de a Rossmannban és a DM-ben is lehetőség volt arra, hogy a filmes fotókat előhívják. Ez még a digitális fényképészet előtti időszak volt.
20 évvel ezelőtt, 2004-ben a nővéremmel elmentem az állatkertbe és magunkkal vittük a régi fényképezőgépet. Kedvet kaptam ahhoz, hogy használjam. Anno azért akartam az állatkertbe menni, hogy medvéket nézhessek, mert nagyon szeretem a macikat. J Két évtizede még nem volt digitális fényképezőgépünk és csak azzal tudtam megörökíteni az első pillanataimat, ami éppen volt.
Figyelni kellett arra, mennyi képet készítek, mert egy filmtekercs csak egy bizonyos mennyiséget engedett! Nagyon sok macis fotót csináltam. J
Természetesen nemcsak a medvéket, de más állatokat is lencsevégre kaptam. A felvételeimen tisztán látszik, hogy még mennyire kezdő voltam. Bizonyos képhibákat most utólag korrigáltam, mert le kellett vágni pár felesleget. Néhol az ujjam is látszódott. Ugyan a felvételek nem első osztályúak mégis látni lehet az akkori látásmódom. Élőben egy adott pillanat teljesen más, mint egy utólag előhívott fényképen. Nem tudtam a fénybeállításokat. Kissé sötétek lettek a képeim. De ezek az akkori amatőrségem jelei voltak. Szerencsém hogy nem telt be a film, mivel egy kis hely maradt még utána. Amikor előhívtuk a képeket kissé csalódott voltam, mert nem azokat a színes pillanatokat láttam, amire számítottam, hanem azok végeredményét. 20 éve még nem volt meg az a digitális fényképezőgépünk, mellyel 2006-ban hivatalosan elkezdtem a fotós életem. A 2004-es fotósorozatom ennek az időszaknak az előszele. Ha úgy tetszik az előzménye.
2004. szeptember 12-én, egy nappal a 18. születésnapom után édesapámmal együtt elkísértük a család egyik barátját a Déli pályaudvari állomásra. Akkor is csináltam pár képet az akkor frissen felújított Kossuth téri metróállomásról, de sajnos azok a fotók annyira sötétek voltak, hogy vállalhatatlanná váltak. L 2004. szeptember 11-én lettem nagykorú. 18 éves. Aznap pénzt is kaptam és vettem a Lurdy házban egy tekercs filmet, hogy majd azzal fotózzak. Sajnos azok a képeim nem sikerültek. A metróállomás ugyan új lámpavilágítást kapott, de ettől még a gépem nagyon sötéten örökítette meg az akkori pillanatokat. L Csalódott voltam, mivel az első metrós képeim születtek meg aznap, mégsem sikerültek úgy, ahogy szerettem volna! L Nagyon kezdő voltam még. 2006-tól kezdtem el a hivatalos fotós életem, bár az-az időszak is neccesen indult.
A 2004-es állatkertes képeimet a szkennerem kissé sötéten kezelte, így kisebb javításokat végeztem rajtuk. A fakóságot pedig kicsit színtelítettséggel csinosítgattam. Összesen 23 db vállalható képet osztok meg. 26 db volt eredetileg, de abból 3 db borzalmas! Nem vállalható fel! L
BEN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.