2024. március 12., kedd

BÚCSÚ A KAKTUSZVIRÁGTÓL

Annyira tetszett a gyömrői Kaktuszvirág, hogy semmiképpen sem akartam kihagyni az utolsó előadást, amelyet március 9-én tartottak meg a Hankó István Művészeti Központban. Nagyon szomorú voltam, hogy többé nem játsszák a darabot, mert fenomenális volt! J

Judittal azt beszéltük meg, hogy a szokásos helyen, 15:30-kor a Duna Plázánál találkozunk. Nagyon későn ébredtem fel, mert előző nap Flóriánnal találkoztam, az egyik Horrorszkóp taggal. Úgy elbeszélgettük az időt, hogy későn értem haza. J De ez jó volt, mert ilyesmire volt szükségem. Aznap meg is vettem az Il Divo új albumát is.

Épp időben értem oda a megbeszélt időpontra. Kb. 15:29-re. Judit és Rita pedig megérkeztek 15:31-kor és Gyömrőre indultunk. Izgatott voltam, mert alig vártam, hogy lássam a többieket és az előadást. Nagyon örültem mindenkinek, de olyan zavarban voltam szokásomhoz híven. L A másik, ami megijesztett az izzadásom, ami ismét megtámadott. Már előző nap is megesett velem az Mg Records-ban. L Szerencsém volt, hogy a színházban sok radiátor volt, így magamra kaptam a pótpólóm. Gondoltam hagyom a többieket próbálni. Judit is beszélgetett másokkal. Kihasználtam az alkalmat és a színház folyosóján megcsináltam az idei latin zene éve sorozat CD-s kollázsait. Vittem magammal munkát. Kicsit el akartam szigetelődni rövid időre.



Sokféle elrendezést csináltam, de valahogy nem voltam megelégedve a végeredményekkel. Mindegy, azért haladtam az anyaggal. A március egy előkészítő hónap és áprilisban, az autizmus hónapjában szeretném megnyitni az idei latin zene évét.

A fotózás során észrevettem a jegypénztáros néniket. Mivel a táskám a felső szinten volt, felrohantam, hogy vegyek jegyet. Kellemes meglepetés ért. Grandpierre Aranka mondta, hogy nem kell jegyet vegyek. Ezt nem fogadhattam el. Mégpedig azért nem, mert tudom, hogy mekkora bajban vannak a színházak. Én nagyon szeretem Juditot és a többieket, de nem élek vissza senki szeretetével. Ragaszkodtam ahhoz, hogy kifizessem a jegyárat. Én nem érdekből vagyok jóban senkivel. Más az üzlet és más a barátság. Amikor moziba megyek az AOSZ kártyával kedvezményesen tudok egy filmet megnézni. Azzal nincs bajom, mert külföldi filmeket nézek meg és tudom, hogy a hollywoodi sztárok milliókat keresnek egy új alkotással. Őket nem sajnálom ilyen szempontból. De más egy színház! Mikor tavaly a színházi találkozókon vettem részt szomorúan láttam, hogy sokan küzdenek anyagi problémákkal. Az hogy megveszek egy jegyet, szívesen teszem. Sokszor megnézem Juditot. Tavaly karácsony előtt másodjára is megtekintettem a Maga lesz a férjemet. Most március 9-én a Kaktuszvirágot. Látszott benne, hogy mennyi munkát fektettek bele. Láttam Juditot, aki vezette a csapatot. Komoly munka ez! Természetes hogy kifizetem a jegyet. Nekem az okoz örömöt, hogy képeket készítek ajándékba, cikkeket írok, élménybeszámolózok. Nekem ez az, ami igazán fontos. Mert ezekkel a cikkekkel másokat hozzásegítek egy jobb élethez. Ha már az enyém nem úgy alakult, ahogy szerettem volna, legalább másnak sikerüljön. Ráadásul emléket is készítek magamnak, ill. másoknak. Ez számomra egy nagy élmény, az ajándék. Én is belefektetek egy csomó energiát ebbe, melyet teljes odaadással teszek. A tegnapi videós beszámolómban is szóba hoztam ezt a témát. A BENovelas magazin, BENovelas Television olyan témával foglalkozik, amivel a magyar média nem, vagy csak alig. Én otthont adok a kedvenceimnek. Különleges filmek, latin és egyéb zenék, zenei kiadások részletes bemutatása, színházi élménybeszámolók, metrók. Mindig ügyelek a pontos részletekre, ám figyelnem kell arra, hogy ne legyen túl sok az információ, vagyis hogy ne torkolljon át személyesbe. Néha ez azonban elkerülhetetlen. Megfogalmazom a cikkem, utána átolvasom. Ahol kell, mondatokat javítok, vagy éppen törlök. De előfordul az is, hogy kibővítem az adott cikkszakaszt, mert hát a cikkeim olyanok, hogy szakaszokra bontottak. Muszáj így rendezni, mert akkor összevisszaságos lenne az egész és az olvasóim elvesztenék a fonalat. Belezavarodnának.  

Az előadást a fenti szinten néztem meg. Tökéletesen láttam az előadást. Úgy döntöttem, hogy az lesz a törzshelyem a későbbi előadásokra. J

















Judit megengedte, hogy néhány képet készítsek. Kicsit furcsák lettek a fotóim, de szeretettel készítettem őket. A fotók csinálása emlékeztetett arra az időkre, amikor még a régi számítógépemen a Winfast-tal képeket kopiztam a TV műsorokból. J De jó is volt az! J Még filmeket, sorozatokat is fel tudtam venni a Winfast segítségével. Később lett meg a dvd felvevőm.


Szinte most is teltház volt! Rengetegen mentek el megnézni a Kaktuszvirágot. A darab szünetében épp a lámpákról csináltam fotókat és találkoztam egy nővel, aki nagyon örült nekem. Nem ismertem őt, de ő már látott sokszor. J Ez jólesett, bár kissé megijedtem. J A hölgy azt mondta, hogy már harmadjára nézi a Kaktuszvirágot. Szerencsés! Én csak másodjára. L Szívesen megnézném ismét, ha lehetne, de hát utolsó alkalommal játszották. L



Az előadás után folytattam a CD montázsos képes sorozatom. Nagyjából sikerült, de még el kell döntenem, melyik kép menjen tovább a döntőbe. J Sok kisgyerek futkározott ide-oda. Szívesen csatlakoztam volna a fogócskába, mert hát én is egy nagy gyerek vagyok. „Viselkednem kellett”. Nem akartam, hogy hülyének nézzenek. Van egy gyermeki oldalam, amit pl. az apám és a nővérem nehezen visel. Azt akarják, hogy nőjek fel, holott felnőtt ember vagyok gyermeki viselkedési formákkal. Ezt anno Eszterrel át is beszéltem. Ha fogócskázni nem is, de átmentem őrangyalba. Figyeltem a gyerekekre, nehogy bajuk essen. Némelyikük a fenti szinten is ugrált. Pánikba estem, mert megijedtem attól, hogy leesnek. Eszembe jutott a Rubí című sorozat, amiben Barbara Mori karaktere kiszédült a mélybe és belezuhant az üvegbe. L Egy nagyon aranyos kislány játszott a többiekkel. Volt 1-2 olyan pont, amikor annyira megijedtem, hogy felrohantam az emeletre. Szerencsére nem voltak veszélyben, mert magas volt az erkély. De így is megviselt egy picit lelkileg. A színpadon figyeltem rájuk a továbbiakban. Néha őrangyal szoktam lenni. Vigyázok másokra. J Ez a világ olyan kegyetlen és kiszámíthatatlan. A videós beszámolómban részletesen beszéltem az esetekről.

Nagyon finom pizzát kóstoltam. J De egy volt a baj. A korlátaim ismét beavatkoztak. L Aranka szívesen kínált vele, de félve ettem a pizzát. Elég falánk vagyok és ebben az esetben nem mertem 2 szeletnél többet enni. Féltem, hogy akaratom ellenére pofátlan leszek. L A második szeletet elszigetelve fogyasztottam el. Visszavonultam az öltözőbe és ott ettem meg. Pedig szívesen kínáltak pizzával, mégis a hülyeségem győzött. L Nem a többiek tehetnek róla, nekem vannak gátlásaim. L Nemcsak a pizzával, hanem mással is. Nem tudtam kellőképpen közeledni a többiekhez. L Úgy vártam, hogy találkozzak velük, de valami visszatartott. L Szégyelltem magam nagyon. L Ott volt Baktai Mária, aki a Vidám kísértetben és a Keresztül kasulban is szerepelt. Nagyon megörült nekem. J Arankával is beszélgettem egy kicsit, de néha előtte is zavarban voltam. L Nem tudom, mi van néha velem. L Ilyenkor lenne most jó az Eszter, hogy tanácsot kérjek tőle. De úgyis megyek hamarosan kontrollra a pszichiáteremhez és megkérdezem, tőle mi van. L Mintha kezdenék visszaesni az elszigetelődésbe. Nagyon megrémültem!

Szuper csoportképet csináltam a többiekről. Remek volt mindenki! Fantasztikus volt a csapat! Egyelőre nem tudni, mi lesz a következő darab, de remélem vígjáték lesz. A Kaktuszvirág második alkalommal is megnevettetet, ám egyetlen baj történt. A jelenet, amiben az Adagio című dal hangzott el Lara Fabian előadásában könnyre fakasztott. Georginára gondoltam. Mikor megismertem őt 2008-ban akkor Lara Fabiannak hívtam. J Imádta a Destilando amort és engem kért meg, hogy töltsem le neki a sorozatot, mert 2008-ban a Zone Romantica adta le. Rajongott Eduardo Yanezért, Sergio Dalmáért, Laura Pausiniért és Lara Fabianért. Szerette az Il Divót is. Carlos Marin volt a kedvence, aki sajnos elhunyt. L Mikor Lara Fabian Adagioja felcsendült kis híján elsírtam magam, mert Georginára gondoltam. Szerencsére nem lett baj. Nem akartam kellemetlenségeket Juditnak. Ha elkezdek sírni, akkor azt más is meghallja és oda az előadás! L Hála Istennek nem volt baj! A többiek mentették meg a helyzetet azzal, hogy a következő jelenetek már özönlöttek a viccektől. De a sírással még pár perc erejéig küzdöttem. A könnyeim pedig csak úgy szivárogtak a szemeiből. A hiperérzékenység rettenetes! Több szempontból okoz fennakadásokat az életemben. Bárhova megyek, mindenhol elkísér. Mint az autizmus. Levakarhatatlan a nagy kékség. Mikor az előadás véget ért és lezajlott a pizzázás, láttam, hogy a Judit mennyire fáradt volt. Szerettem volna közös képet, de nem erőltethettem rá. Gondolnom kellett arra, mi a jó Juditnak. A díszlet megmaradt. Úgy tudom, hogy kedden bontják le. L Készítettem egy óriás képet és képeslapokat Juditnak. A szkennelt változatok mindenkié. A színházé is. Ahogy a cikk és a képek.









Vaníliakrémes árnyalatú kartonra nyomtattam ki a színházas rajzaimat Juditnak. Benne volt az Apák napja is. A Minicopy-ban lehetőség van speciális lapokra is nyomtatni. Egy a baj. A jelenlegi szkennerem kissé sötéten dolgozik. A korábbi jobb volt sokkal. De így is szépek lettek a beszkennelt rajzaim képeslapok formájában. Juditnak különleges csíkos design borítékot is készítettem. A legdrágább filcekkel dolgoztam. J Az eredeti rajzok be vannak szkennelve. Csak azután akartam odaadni Juditnak. Nagyon örült neki. 


Judittól és Ritától elköszöntem a Duna Plázánál és lesiettem a 3-as metróba. 3 percet kellett várnom a szerelvényre. Abban reménykedtem, hogy ki lesznek világítva az alagutak, ugyanis 23 óra után mindenhol felkapcsolják az alagútlámpákat. De sajnos nem így lett. L Az Árpád hídnál fél percre leszálltam és befotóztam az alagútba. Ott folyamatosan ki van világítva, mert ott az egyik kihúzó. 1984 és 1990 között volt az átmeneti végállomás.

A Nagyvárad téren szembesültem azzal, hogy 12 perc múlva jön a 24-es. Lesétáltam hazafelé. Útközben a Balázs Béla utcai Tescóban vettem egy kis csokit és egy kaktuszos üdítőt. Feltétlenül meg akartam ünnepelni az aznapi búcsúelőadást. Sikerült. J 2:52-kor kerültem az ágyba és hamar elaludtam. L Teljesen kimerültem! L


Összességében minden szuper volt. Be tudtam hozni egy lemaradást is, amit múltkor elveszett. Kladiva Szilvia aki kettős szerepben játszott a Kaktuszvirágban egy dalhoz magyar nyelvű szöveget írt és adta elő a darabban. A CD-s montázsos fotózás első felvonása után rögzítettem Szilvi énekét. J

Remélem, olyan darab kerül idén terítékre, ami vígjáték. Az a legjobb. J Juditnak megemlítettem azt, hogy színház épp olyan hagyományőrző, mint a latin zene. Alkalmazkodik a mai korhoz, de közben meghagy a régi hangulatokból is. Persze nem így ecseteltem neki, mert vannak helyzetek, amikor nem minden esetben tudom kifejezni magam. L Ez a legrosszabb! A belső lefagyás. De most már tudom mit akartam közölni Judittal. A latin zenei énekesek közül pl. 2019-ben Ricardo Montaner a  Montaner című albumon belevitt modern elemeket, de megmaradt mellette romantikusnak. Pablo Alborán, aki a legfiatalabb hallgatóm vegyít. Vagyis zenei vegyész. Modern és klasszikus elemeket elegyít. Pénteken, március 8-án megjelent Alex Ubago újabb dala, ami pontosan tükrözi a mai latin zenei világ egyik darabkáját. J

Másodjára nézve a Kaktuszvirágot a véleményem ugyanaz volt. Julian Winston karaktere egy gazember. Nőcsábász, aki falja a nőket. Toni egy bájos teremtés, aki a húszas évei elején jár, dolgozó nő, de egy nagy álmodozó. Egy tipikus női áldozat, egy hiperérzékeny lélek, aki még annyira tapasztalatlan a férfiak terén, hogy nem veszi észre a veszélyt és belepottyan egy csábos férfi hálójába. Éppen ezért is volt fontos neki annyira Julian, aki kihasználta a fiatal leány érzelmeit, közben nőkkel is hempergett. Toni jobban illett Igorhoz. Egy korosztály. A másik áldozat Staphanie, Dr. Winston asszisztensnője. Szintén gondoskodó, régimódi és konzervatív asszony, aki titkon szerelmes a főnökébe és mindent megtenne érte. Szerintem Julián ezzel teljes mértékben-tisztában volt, hisz Stephanie jelentette számára a biztos kikötőt. Egy helyet ahol tudja, nem érheti baj és ahol bármikor meghúzódhat. Talán ezért is maradt meg „imádott” asszisztensnője mellett. Főleg azért, mert tudta, hogy a nő el akar menni máshova dolgozni. Nem akarta ezt a biztos pontot Julian elveszteni. Mit kezdene Stephanie nélkül?  Kétségtelen hogy Julian nem változott meg. De kérdés. Most minden szuper, dúl a szerelem, viszont később Julian hogyan viselkedik majd Stephanie-val? Biztos nem venné feleségül, annál túlságosan önző. Talán Stephanie-nak nem volt igazi élete és mivel Julian a végén közeledett feléje, így most lett a következő Toni? Ezt döntse el a néző. Én szívből kívánnám, hogy Stephanie egy olyan férfihoz kötődjön és tartozzon, aki nőként és emberként bánik vele. Toni megtalálta a boldogságát Igor mellett. Ennek így kellett történnie, ám Stephanie karakterének jövője miatt szomorú voltam, mert Dr. Winston nem férjnek való. L Amikor a Csábítást/A telihold szerelmeseit (Amantes de luna llena) láttam abban is volt egy szerelmi háromszög. Tata asszony, Antonio „Tony” Calcano és Micaela. Micaela szerelmes a nős férfiba, akinek a felesége Tata kezdetben konzervatív külseje volt, ám később a feleség külsőt választott. A sorozat végére Tony azt hitte, hogy Micaela szereti őt. A férfi szintén nem volt férjnek való. Micaela jól megleckéztette azzal, hogy az esküvő napján faképnél hagyta és a volt szeretője szemére vetette hogy mennyire szerette, de mivel őt is megcsalta és elárulta így kegyetlen bosszút állt hűtlen kedvesén. J Meg is érdemelte Tony, mert egy szemétláda volt.

Az irodalom jutott eszembe egyik nap. Mikor 2008-ban elkezdtem az esti gimnáziumot akkor emlékszem mennyire nem tudtam rendesen műveket elemezni. Ritoók tanárnő nagyszerű irodalom tanárnő volt, bár a dolgozatai számomra érthetetlenek voltak. Ezért is írtam 1-2-eseket. Pedig készültem, aktívan részt vettem az órákon, de a beszámolók kérdéseit nem értettem. Ritoók tanárnő számonkérései mások voltak. Mindezek ellenére sokat tanultam tőle. Szigorú volt, de vicces és határozott. Nem egy kiabálós embert képzeljen el az olvasó. A tanárnő megtanított arra bennünket hogyan lássunk egy irodalmi mű mögé. Ezt a tudást pedig alkalmazni tudom a filmes, sorozatos, színházi kritikáimhoz is. Még akkor is, amikor zenei albumokról írok. Ez egy fontos tudás, amit az esti gimnáziumban tanultam. 9. osztályban még nem ment annyira az elemzés, de 10-ben kezdtem ráharapni a lényegre. 11-ben már Kriszti volt a tanárnőm, aki folytatta Ritoók tanárnő munkáját. Nála jobb jegyeket szereztem már. Ő neki is sok mindent köszönhetek. 12. osztályban a Zábori tanár úr fejlesztett tovább. Ő is sok érdekességet tanított. Akkor már nehezebb anyagok voltak. Remek irodalom tanáraim voltak az esti gimnáziumban. Utólag is köszönöm nekik, hogy fejlesztettek! J




Hiányozni fog a Kaktuszvirág. Készítettem két érdekes képet így a cikkem végére. A jegy amit vettem a polcosvillába került. A fénytáblára pedig kiraktam a darab címét is. J

BEN

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.