FILMAJÁNLÓ: FAGYLALT TÖLCSÉR NÉLKÜL

A Toprongyozó című darab rendezője Felvidéki Judit 1989-es klasszikusát volt szerencsém látni egyik késő este. Nem tudtam aludni, gondoltam nézek valamit. Ekkor találtam rá erre a filmre, amelyben Seszták Szabolcs és Kútvölgyi Erzsébet játszanak. Olvasva a történetet elkezdett érdekelni a film.

Mária, a negyven körüli kispénzű értelmiségi és kamasz fia kéthetes beutalót kapnak egy Balaton SZOT üdülőbe. A szeretve-gyűlölködéstől terhes kapcsolatuk azonban alkalmatlanná teszi őket a kikapcsolódásra. A furcsa, idegen környezetben átélt apró történések azonban mégis változást hoznak mindkettőjük részére. (forrás: port.hu)

Érdekes film. Bemutatja a rendszerváltás utáni Budapestet. Én abban az időben 3 éves voltam. 1986-ban születtem, a csernobili katasztrófa idején. A szocializmusból nem fogtam fel semmit, mivel még nagyon kicsi voltam. Mikor a Fagylalt tölcsér nélkül című filmet néztem láttam az akkori időszak arculatát. A külföldi dolgok mennyire drágák voltak, megfizethetetlenek, és sok embernek pénze se volt venni pl. egy walkmant, külföldi cipőt, miegymást. Mária és a fia Csaba nem jöttek ki jól egymással. A fiú követelőző és tiszteletlen kamasz, aki isteníti az apját. Azt az apát, akinek egyáltalán nem fontos a saját családja. Inkább kurvázik, agglegényi életet él. Furcsa, Csaba hogy nem látta azt, hogy milyen is az édesapja. Jobban kellett volna értékelnie az anyját, aki óvja, gondját viseli és elviszi magával a Balatonra, hogy egy kicsit együtt legyenek és közelebb kerüljenek egymáshoz. Az anyát abból a szempontból megértem, hogy nem akar rosszat mondani a férjére, aki a fia apja, mert az Csabának fájna. A fiú pedig annyira fiatal, hogy nem képes átlátni a helyzetet, az édesanyja vergődését. Csaba ráadásképpen még tetézi Mária szenvedését az elutasításaival és folytonos követelőzésével.

A filmben sok hangulatos dal felcsendült. Köztük néhány Kenny G klasszikus. Kenny G-nek nagyon szép dalai vannak. Nemcsak énekes, de szaxofonista is.

Ha irodalmi műként kellene elemezni a filmet, úgy értelmezném, hogy van egy kamasz fiú, aki egy bajos és konfliktusokkal teli kapcsolatból született. A szülők között rettenetes a viszony, Csaba ennek a közepében él. A srác próbál egy álomvilágba menekülni, hogy ne kelljen a valóságban élnie. Erre a film első másodpercei az ékes bizonyítékok. Azt hiszi, hogy az anyja a felelős minden rosszért és az apját isteníti. De aztán Csaba rájön, hogy pont fordítva vannak a dolgok. Egy apa ne drága ajándékokkal halmozza el a fiát, hanem törődéssel és szeretettel. Mária, Csaba édesanyja ezt viszont megadta, mellette leste Csaba minden kívánságát, hogy a kedvébe járjon. Csaba azonban nem értékelte ezt, csupán a film végén, amikor azzal kellett szembesülnie, hogy valójában egyáltalán nem számít az apjának. Hisz a férfi nem vett részt a fia születésnapi megünneplésében, hanem inkább egy fiatal lánnyal akart együtt lenni. És erre Csabának kellett rájönnie, vagyis rajtakapnia az apját. 14 évesen, a születésnapján vált férfivá, vagyis sok mindent megértett. Az apja nemcsak őt, de az anyját is semmibe vette, vagyis bebizonyította, hogy egyáltalán nem fontosak a férfi életében. Én azt gondolom jobb lett volna, ha Mária nem megy hozzá a fia apjához, ha tudja, hogy milyen is a krapek. Mária valódi értékeket adott a fiának. Ez pedig az őszinte szeretet. Jó példa az amikor Csaba elment egy lánnyal fagyizni és ezalatt az anyja azt hitte, hogy a fiával történt valami. Mária pedig érthető hogy lekevert a fiának néhányat, mert rettegett, hogy meghalt.

Cím értelmezése: Fagylalt tölcsér nélkül. Ez valóban megtörtént a filmben, amikor Csaba meghívta a barátnőjét fagyizni, de a lány tölcsért szeretett volna, a fiú pedig szimplán fagyit. De másféle jelentése is van a címnek. A fagyi tölcsér nélkül szétkenődik a kézen, hamarabb elolvad. A tölcsér úgymond óvja a gombócot, ill. a kezünket hogy ne kenjük össze magunkat a ragacsos finomsággal, ami krémmé olvad a melegben. Itt én a törődés szimbólumát vélem felismerni. Lehet, tévedek, de erre gondoltam a jelenetnél. Mert a kamaszkorban van a legnagyobb szüksége a gyereknek a szüleire. Ekkor mennek végbe a változások.

A film eléggé rövid. Kicsit kibővítettem volna az anya és fia kapcsolat helyrehozását. Itt is azt szűrtem le, mintha nem lett volna vége a történetnek. Épp úgy, mint a Szeretők, Egy esős vasárnap című film és a Toprongyozó előadással kapcsolatban. Szerettem volna látni azt, hogy Csaba bocsánatot kér az édesanyjától, amiért csúnyán viselkedett vele és megfogadta volna, hogy ezen túl minden rendben lesz. Szerettem volna egy ilyen kibékülős jelenetet látni. Ami nagyon megfogott, az a walkman. Hihetetlen mennyire nagy sláger volt ez anno. És az öröm, amit Csaba arcán láttam. Mintha akkori fiatalkori énem köszöntött volna vissza rám. Régen mikor én voltam gyerek mindig is vágytam egy saját walkmanre. 2000-ben vettem meg az elsőt ami egy különleges darab volt. 14 éves voltam, mint a filmben Csaba. Emlékszem mennyire boldog voltam mikor a magaménak tudhattam a walkman-t. Az egykazettás kismagnóm tönkrement és mivel nem volt kazettás lejátszóm, így befektettem egy 4599 Ft-os walkmanbe. Akkoriban már voltak zenei kazettáim. Natalia Oreiro 1-2. albuma, és az Ally Mcbeal című sorozat zenéje. Folyamatosan használtam, de úgy hogy elemeket kellett cserélni benne. J Egy pénteki napon vettem meg 2000-ben. Péntekenként mindig az Europarkba mentem egyet csatangolni egyedül, magányosan a 3-as metróval. Később meglett a Bon-Bon válogatás, 2000 végén pedig Enrique Iglesias: Cosas del amor című kazettája. Üres kazettáim is voltak. A 90-es években szinkronos filmek hanganyagát rögzítettem, hogy lefekvés előtt hallgassam őket. Még akkoriban nem volt net és letöltés. TV pedig csak egy volt a lakásban. Szerettem a kazettás korszakot. Sokféle típusú volt nekem. Az egyik legszebb karácsonyi ajándékom az volt, amikor 6 db üres kazettát kaptam nővérem egyik keresztanyjától.

Ha szülő lennék nekem a gyermekem lenne az első. Mindent elkövetnék hogy boldoggá tegyem és hogy szép gyerekkora legyen. A Fagylalt tölcsér nélkül egy nagyon tanulságos film, amelyet minden fiatalnak meg kellene néznie és tanulnia belőle. Engem kissé felkavart a film, mivel komoly alkotás. Picit az Így élünk mi (Vivír así) című sorozatra emlékeztet, aminek minden egyes epizódja egy különálló történet. A sorozatban vannak problémák, de megoldásokkal a végén. Véleményem szerint ha egy családban komoly bajok vannak akkor nem elnyomni kell a problémákat, hanem megbeszélni azokat. A gondok megoldása javíthat a gyerek és a szülők kapcsolatában, mert ha ez nem történik meg a gyerek, vagy gyerekek később rossz társaságba kerülnek és nem jó útra fognak térni! Egy gyereknek mindig el kell mondania a szüleinek ami fáj neki, de egy szülő is fordítson energiát arra, hogy rész vegyen a gyermeke, gyermekei életében!  

BEN