ÉRTÉK(MENTÉS) MÁSKÉNT, AVAGY EGY MŰFAJ „FENNTARTÁSA”

 

Több mint 20 éve annak, hogy telenovella rajongó vagyok. Életem során egy csomó ilyen sorozatot megnéztem, aztán jómagam is belefogtam saját alkotásokba. Magányos gyerekként ez volt az egyik szórakozásom a zenehallgatások mellett. A kezdetekben nem volt internet, csak zselés tollaim, mintás füzetek és abba versszakszerűen írtam a telenovellákat.

Kezdetben voltak olyanok, amelyeket feldolgoztam, mert bizonyos nekem nem tetsző dolgokat korrigálni akartam. Ezután már az eredetiségre hajaztam, mert saját történetekre vágytam. Emlékszem arra is, hogy a másik általános iskolai könyvtárba sokszor beültem leghátul, hogy folytassam egy épp aktuális telenovellám. Később ugyan volt a családban egy ősrégi számítógép, amelyben már gépeléssel folytattam az írást, majd miután az tönkrement, a jelenlegivel folytattam az írásaimat.

Fiúként soha nem szégyelltem és nem szégyellem, hogy rajongok a telenovellákért. Ezt a műfajt számos ember támadja, lekezeli, de abba nem gondolnak bele, hogy mennyi értéket képviselnek. Ha nem lennének telenovellák akkor nem ismerném azokat a csodás latin zenei énekeseket, akiknek albumait 20 éve vásárolom.

A telenovella gyártás mára eléggé silány, legalábbis az én szememben, ugyanis nagy teret kaptak a világban a török szériák és azokat is telenovellának nézik, tekintik, holott nem azok. Mexikóban gyártanak még telenovellákat, de korántsem annyit, mint annak idején, ráadásul nagyon rövideket. A valódi új telenovellák számomra élvezhetetlenek, és teljesen elvesztették egykori hangulatukat. Az új színészgenerációt pedig tehetségtelennek tartom. Az utóbbi időben sok népszerű telenovellát is újraforgattak, de kicsit más stílusban, 25 részes epizódokra bontva. Köztük az új Paula és Paulinát, amely nemrég ment az RTL Gold-on. Venezuelában leállt a telenovellák forgatása. Argentinában, Kolumbiában ugyan forgatnak, de egy évben 1-1 alkotás kerül csak az ottani TV csatornákra. Ott is van közöttük rövid. Peruban több száz, ezer részes sorozat megy, melyeket évadokra osztanak. A török sorozatokat sokkal többen nézik már, mint egy telenovellát, amit nagyon furcsállok, mert a törökök nem készítenek vidám szériákat. Alkotásaik tragikusak, nem vidám befejezésűek. Az embert szórakoztassák a sorozatok, ne pedig a letargiába lökjék. Az RTL klub is csinált egy Oltári csajok sorozatot, amelyet telenovellának neveztek. Nevetséges. Ugyanilyen az Epizód magazin, amelyet Telenovellának neveztek el, de csak a török sorozatokról, celebekről írnak, ill. Gabriela Spanicról, aki most egy hazai TV műsorban fog szerepelni. A cikkhez ugyanazokat a Paula és Paulina képeket használták fel, mint korábban. Lehetne jobb ízlésük is, de hát köztudott, hogy az Epizód magazin egy igénytelen szennylappá vált az elmúlt x év során. Ahányszor elmegyek a SPAR-ba vásárolni minden héten megnézem milyen az újság, mert keresek egy posztert. Így tudom, hogy miket írnak benne.

Fenntartom a műfajt

Év eleje óta ismét írok telenovellákat. Az idei első befejezett sorozatom az Almendra lett, majd belevágtam a Noeliába és nemrég a Szív erejébe. Nagyon szeretek telenovellát írni. Az autizmusom miatt korlátlan a fantáziavilágom. Ha akarom, más műfajt is belekeverek a saját sorozataimba. Ahányszor elkezdek írni egy új sorozatot, mindig elképzelem, milyen lenne, ha a TV-ben adnák. Milyen lenne a szereplőgárda. Milyenek a helyszínek. Magam választok ki egy főcímdalt, amely nem könnyű feladat, mert ilyenkor a legjobbnak kell lennie. Mikor az Almendrát írtam nagyon élveztem minden sorát. 210 részesre akartam megírni, de 185 epizódosra sikeredett. Az utolsó részeket a lehető legjobb módon állítottam össze, hogy minden szál el legyen varrva a végére. A kreativitás, érzelmi pillanatok tömkelege erősen érezhető a sorozatom epizódjaiban. Ugyan epizódismertetős formájú, de részletes és az olvasóim így könnyedén bele tudják képzelni magukat a történetbe, valamint teljes képet kapnak a történetből. Minden le van írva, részletesen, kivel mi történik, hogy alakul a sorsuk. Ugyan mások számára bizonyos részek rövidebbek ez azért van, mert kevesebb szereplő volt benne. Minél több szereplő van, annál hosszabbak a részek. Persze minden epizód a fantáziámban 42-45 perces.

Jó érzés megírni egy telenovellát, bár megvallom kicsit fárasztó is, mert hát nem mindegy hogy alakítom a karaktereim sorsát. Igyekszem eredeti lenni, mert ez a lényeg. Az eredetiség a legfontosabb! Tudván hogy a telenovella, mint műfaj kihalófélben van sajnos így én megpróbálom a magam útján fenntartani ezt a műfajt. Saját alkotásokat írok, egyéb műfajokat is hozzáadok és az ízlésemnek megfelelően tálalom az olvasóimnak. Így ha úgy vesszük egy kevert alkotást tárok az olvasóknak. Vegyünk egy példát. Woody Allennek van egy megszokott stílusa. De a Vicky, Christina, Barcelona című filmben más volt minden. Ott a latin hangulat össze volt öntve Woody Allen stílusával. Na, ezt nagyon szerettem. A Végzetes titkok sorozatom is hasonlóan írtam, de belekevertem a horrorműfajt is. J Tehát ha telenovellát írok, úgy csinálom, ahogy nekem tetszik. Sokan mondták nekem anno, hogy simán megcsinálhatná valamelyik TV társaság valamelyik sorozatom. Gondolom a forgatókönyvet eléggé átírnák, hisz vannak akik nem tágítanak a megszokott hangulati elemektől. De végeredményben ha meg is valósulna egy ún. valós feldolgozás, az eredeti megmaradna nekem és amit leforgatnának az már remake-nek számítana, hisz a fantáziavilágomban már készen van maga a telenovella írásban, fejemben pedig képekben.

Modellek

Koncz Dezső fotográfusnak köszönhetően a Madison fotóstúdióban lehetőségem nyílt arra, hogy élő modelleket használhassak fel az idei sorozatom arcaihoz. Korábban színészeket képzeltem oda a telenovelláimhoz, ma már modellekkel „dolgozok”. Kihasználva a fotós tudásom ezt is megcsináltam és ezzel is maradandót alkottam. Azok az arcok, akiket pl. az Almendrához használtam fel általam picit híresekké is váltak. Megírtam a sorozatot, a modellek pedig arcukat adták a produkcióhoz.

Legújabb alkotásommal, az Almendrával

Idén a Noelia és a Szív ereje lesz terítéken, melyet az év végére szeretnék befejezni, majd 2021-től folytatom az újabb szériákkal. A telenovellaírás nemcsak egy kellemes hobbi, de szórakozás is egyben.

Volt időszak, amikor úgy írtam telenovellákat hogy elképzeltem melyik TV társaság készítené. Pl. az Elbűvölő fúriát, amelyet 2001-ben írtam argentin sorozatnak képzeltem el. Venevision, TV Azteca, Telemundo sorozatokat is „írtam” amit érthetően úgy magyaráznék el, hogy amikor 2010-2011-ben a Szerelem és bosszút írtam akkor úgy képzeltem el a telenovellám, hogy Telemundós. J A La Tortura pedig Azteca-s. A 2012-es Végzetes titkokkal azonban már BENovelas logót használtam fel az írásaimhoz. Autizmusomból kifolyólag a fantáziámnak nem szabok határt. Ha úgy döntenék akár egy Netflix sorozatot is „írhatnék”, de most már a BENovelas logómmal dolgozok, egyedi hangulatot varázsolva újabbnál újabb sorozataimhoz.  

BEN