2020. szeptember 22., kedd

A TUDÁS HATALOM

 

Sosem értettem egyet a politikai rendszer elmúlt éveiben meghozott törvényeivel. Idő kérdése volt, hogy egy újabb keletkezzen, amely most a budapesti SZFE-t (Színház és Filmművészeti Egyetem) érinti. Ugyan nem vagyok színész, de jómagam én is művésznek tartom magam, de fotóművésznek. Nagyon szeretem a filmeket, zenét, sorozatokat, ill. a többi művészeti ágat. A művészet ad, tanít és fejleszt. Ez az, amibe bele akarnak túrni, szétrombolni, nehogy tudást nyerhessen az új generáció. Az SZFE alapítványi vezetésbe kerül, új igazgatóval az élén, amely végeredményben az egyetem függetlenségét sodorja veszélybe. Iszonyatosan szörnyű ez, mert a színészeti világ is egy nagy univerzum. Létezik a költői szabadság, amely nemcsak az irodalmi művészekre, de színészetre és a fotósokra is egyaránt vonatkozik. Asperger szindrómásként maximálisan át tudom érezni azt, hogy ha megzavarják a világom milyen érzést vált ki belőlem. Az SZFE mint írtam egy hatalmas univerzum, egy óriási világ, tele sok emberrel, míg az én kis világom kb. olyan kicsi, mint a kis hercegnek a bolygója.

Elmentem a Vas utcába, hogy saját szememmel láthassam, mik történnek az egyetemnél. Nem volt sok ember, nyugodtan tudtam fotózni. Mindenképp meg akartam örökíteni az ottani szomorú pillanatokat. Félelmetes, hogy piros-fehér ragasztószalagok borították a bejáratokat, de itt-ott feltűntek ezüstszínűek is. Két különböző márkájú darabkák rögzítettek rajzot, tájékoztatót.  








  





Mikor az egyetem bejáratánál álltam sok üzenő falat láttam, melyeket teleírtak az emberek. Mintha egy másik dimenzióba csöppentem volna. Én magam is írtam egy üzenetet, hogy „Veletek vagyok”, melybe a BEN nevet is beleírtam. Én a tudás és az igazság oldalán állok, mert fontos kiállni a jogainkért és segíteni másokon is! Eszembe jutott az esti iskolás időszakom, amikor sokat fejlődtem okosodtam. Így érettebb is lettem ugyan, de nem 100%ig. J Nem szabad hagyni, hogy bárki elnyomjon bennünket, mert akkor sebezhetőek, kiszolgáltatottak leszünk és egyszer olyan helyzetbe is kerülhetünk, amelyből nagyon nehezen, vagy talán soha nem fogunk tudni kikecmeregni. Ebbe akár bele is lehet betegedni nemcsak testileg, de lelkileg és mentálisan! Ezt is tapasztalatból írom! Lehetünk tanárok, tanulók, kutatók, színészek, kereskedők, cégvezetők, a jog mindannyiunknak jár egy normális élethez. Nem a politikusok határozzák meg kik lehetünk. A politika nem avatkozhat bele mindenbe. Ez fontos ezüstszabály!

Véleményem szerint nem tartom valószínűnek, hogy az októberi sztrájk bármilyen változást fog hozni. Ahányszor meghoztak egy megalázó törvényt mentek a tüntetések, de nem ez a megoldás. Gyökeres beavatkozás kell sajnos, egy tüntetéssorozat csak max. tűzoltás. Attól még a problémák forrásai megmaradnak. Sajnos a politika egyik oldalára sem lehet igazán számítani, mert mikor az ellenzék volt hatalmon anno akkor sem volt jobb a helyzet.  

Egy biztos, hogy a gondolkodás a legjobb fegyver, amelyet senki sem tilthat meg nekünk! Mert gondolkodni igenis jó és kötelező!

BEN

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.