4 NAP ZALAKAROSON

Családommal szerda reggel indultam Zalakarosra. Egy Wellness szállodában voltunk, ahol termálmedencék, szaunák, gőzkabinok, masszázsszobák voltak, és persze sok más érdekesség is. A hotel mellett külön strand is üzemelt, ahol a legtöbb időt töltöttük, de kipróbáltam a belső uszoda adta számos lehetőségeket is.

Szerda reggel 6:58-kor indult a buszunk a Népligettől. 2 óra 40 perces volt az út. A buszozás első negyedében néhány helyen megálltunk, aztán utána már csak Zalakaroson. A buszpályaudvartól nem messze állt a MenDan szálloda. Először a nővéremék szobájában voltunk, mert ők már 2 nappal korábban ott voltak és a szüleimmel csak 15 órától lehetett beköltözni a szobánkba. Ők az első emeleti 114-es szobában, a szüleimmel pedig a 322-es szobában voltunk a 3. emeleten. Légkondis, modern lakosztály volt.

 

 

A szálloda kívül és belül nagyon szép volt, ám sajnos a folyosók elég melegek voltak. Mintha egy esőerdőben lennék. Nagyban hozzájárulhatott ehhez az üvegtető, melyet a nap melegíthetett fel. Maga a szálloda olyan volt számomra, mint egy labirintus. Néha eltévedtem.

A   s t r a n d

Nem nagyon volt lehetőségem a strand belső területein fotózni, mivel sokan voltak és embereket nem igazán szeretek lencsevégre kapni. A bejárattól nem messze egy nagy medence volt, beljebb pedig a kismedencék. Ami nagyon tetszett nekem az a hullámos medence. Kipróbáltam a csúszdákat is, bár nekem ez meredek volt. Nem nagyon szeretem, ha az orromba víz kerül, mert elég kellemetlen sajnos. L A vizes csúszásoktól megvallom tartok. Más érdekes élvezi, én nem nagyon. Bevállaltam a nagy piros csúszdát is. Sokat kellett fellépcsőzni, majd onnan lecsúszni. Iszonyatos volt! L Nem futamodtam meg, pedig megtehettem volna. Ez egy nagy kihívás volt. Mivel a szállodában bőséges reggeli és vacsora volt így napközben nem voltam éhes. 

Nagyon szeretek vízben lenni. Szinte egésznap áztattam magam. Tartottam néha szünetet is. Lujzimmal és Gömbimmel is foglalkoztam. Kicsit napoztam csak. Nem nagyon akartam az erős napon ülni. Napközben strand, estefelé pedig vacsora, zene és séta volt.

R e g g e l i   é s   v a c s o r a

Minden reggel 7-től 10-ig volt reggeli, esténként 18-22-ig pedig vacsora. Igazi terülj, terülj asztalkám hangulat volt. Épp olyan, mint anno 2011-ben Barcelonában, és 2012-ben Egerben. Sokféle finomságból lehetett választani, fogyasztani. Természetesen éltem a lehetőségekkel és szinte mindenből ettem. Olyan ízeket is megkóstoltam, amelyeket még sosem ettem.

 

Ez az ún. sok a jóból. Volt egy csomó pék süti is, melyekért valósággal rajongok. A legfinomabb a meggyes Fornetti jellegű volt. A kőrözött, a krumpli saláta, illetve a szalvétagombócok voltak még nálam a vezető ízek. Ettem zöldséges bucit is, melyhez hasonlót lehet kapni a CBA Prímában is. Az étterem nagyon szép volt. A vacsora hangulatát megkoronázta az élő zene, amelyre a táncparketten gyerekek ropták a táncot.

Én is táncoltam egy kicsit, illetve Lujzim is. Egyik este bűvész is volt, aki az énekesnőt a magasba emelte. Döbbenetes látvány volt! Néztem azt a sok embert, családokat. Idős házaspárok is voltak. A hangulat csodálatos volt, mert remek dalok hangzottak el. Nemcsak az étteremben, de a szállodánál is, illetve annak közelében egy kis étteremben.

R e g g e l i   é s   e s t i   s é t á k

Kora reggel és késő este beiktattam egy-egy rövidke sétát. A reggeli előtt kellemes, hűs volt a levegő és szinte senki sem volt. Eszembe jutott egy emlék 20 évvel ezelőttről, mikor Erdélyben voltam. Sokat mentem ki a szállásról sétálni egy nagyot, ahol marhákat tereltek. Persze most nem voltak marhák, csak színes virágok, fecskék és verebek. Videó felvételeket is készítettem a sok kép mellé.

Z a l a k a r o s   k ö r n y é k é n

Egyik délelőtt édesapámmal mentünk szétnézni a környéken. Nagyon sok kiadó ház volt. Egy erdős területre is mentünk. Nem messze egy 2006-ban épült templom is állott, amely sajnos zárva volt.

Ettem a Szilágyi cukrászdában Kinder Maxi kinges és házi krémes ízű fagylaltot. Ezután jött az újabb strandolás.

B i k i n i   k o n c e r t   a   s z á l l o d á n á l

Nővérem lefoglalt egy asztalt a szálloda előtt, mivel ő és a sógorom nagyon szeretik a Bikini együttes zenéjét. Néhány dalukat én is csípem. Élmény volt az együttest élőben látni. Láttam az emberek arcán az örömöt, a bulis hangulatot. Én koktélt ittam, nővéremék boroztak. Először függőszékben ültem, de azt átadtam Lujzimnak. Néhány Bikini dalt fel is vettem a kamerámmal.

B e l s ő   u s z o d a

A strandon töltöttem a legtöbb időt, és az utolsó előtti nap estéjén mentem le először a szálloda uszodás részlegébe. Nagyszerű díszkivilágítások voltak. Pezsgőfürdőztem egy nagyot, illetve szaunáztam.

Lejárós, kétszintes úszómedence volt. Fent a nagyon meleg, mellette a normál hőmérsékletű, illetve alul az enyhén hűs medence. Majdnem zárásig ott pancsoltam. Aznap éjjel hatalmas vihar volt és ez az időjárás kihatott a másnapra is. Az utolsó napunk volt és arra gondoltam, hogy inkább a belső uszodában legyünk. Nővéremékkel lementünk. A belső uszodában a hűs medencében voltam a legtöbbet. Ott különböző élményfunkciók voltak. Egyik pillanatban vízesés, másikban szakadó eső hullott a medence azon területére, mely meleg és hűs volt. Mesterséges vihar volt. Nagyon élveztem, de a legjobban az örvényes részt, amikor körbe-körbesodort a víz. 

A szálloda első emeletén lehetett átmenni az uszodába. Ott egy másik lift vitt le a medencékhez. Az a lift a tetőre is felvisz, ahol napozni lehet és gyönyörködni a kilátásban.

Ezüstöt is felfedeztem a tetőre ragasztva. J Egy kicsit kifeküdtem, de max. negyedórára.

K i r a k o d ó v á s á r   é s   b u l i

Az utolsó vacsora elköltése után családostul elmentünk megnézni az esti kirakodóvásárt. Sok mindent árultak. Kovácsoltvas szívet kaptam, melybe beleütögették a nevem. J Jól jött ez, ugyanis pont augusztus végén lesz a BENovelas magazinom 3 éves.

Hamar eljöttem a buliról, mert iszonyatosan sokan voltak és szerettem volna összepakolni a másnapi hazaút előtt. Fáradt is voltam. Totál kiszívott a nap. Színesen is jöttem haza, illetve picit leégve.

A z   u t o l s ó   n a p

12-én reggel tettem egy utolsó sétát. Pont akkor merült le a fényképezőgépem eleme, így az utolsó képeket a kamerámmal készítettem. Amit nem láttam még az az ökopark volt és annak környéke. Indulás előtt 1 órával szerencsém volt megnézni azt is, illetve lépegetni a kis köveken. J 

A szállodába időben visszaértem, majd 9:15-kor indultunk a buszpályaudvarra. El kellett intézni a kijelentkezést is. Eredetileg 9:58-kor kellett volna indulni, de a busz csak 10:12-kor érkezett meg a buszpályaudvarra. Nővéremék még délután 3-ig maradtak, mivel ők kocsival voltak.

Ö s s z e g z é s

Néhány dolgot leszámítva jól éreztem magam, de kicsit sok volt nekem a végére. Nagyon szép Zalakaros, illetve a környék. Tetszett a strand, az uszoda és az étterem, bár zavart az, hogy vacsora és reggeli alatt a pincérek körbe futkároztak. Néha zavaró volt, hogy sorra vitték el az üres tányérokat előlem, amikor épp túl voltam egy fogáson. Picit túlzásba vittem az evést, pedig ez ilyenkor természetes. Annyi fincsiség volt, hogy mindből enni akartam. Nem vagyok ehhez hozzászokva, megvallom. Kicsit feszengtem, mert szállodában voltam és itt más szabályok uralkodnak. Sokféle ember volt, csillogás, villogás. Meg voltam elégedve a kiszolgálással, de elegem lett ebből az életmódból. Nagyon tetszett a pancsolás, jól esett a hűs vízben ugrándozni, lemerülni. Mikor Budapestre érkeztünk akkor már nagyon örültem. Vártam, hogy hazajöhessek. Belépve a lakásba furcsán éreztem magam, mivel napokig voltam távol az otthonomtól. Kényelmes volt a szálloda, de hiányzott az saját ágyam, szobám, illetve a megszokott környezetem. Itthon lezuhanyoztam, hajat mostam. Az út pora lekerült rólam. Ezután aludtam egy nagyot. Nem is csodálkozom ezen, mivel eléggé kifáradtam.

Videókat is készítettem, melyeket egyesítve, megszerkesztve osztok meg veletek:

 B E N