ASZÁLY ÉN ÍNSÉG

Augusztus 13-ára volt megbeszélve Istvánnal a következő találkozásunk. Hamarabb indultam el itthonról, hogy megnézzem a dunai aszály okozta változásokat itt pesten. A Szabadság híd mellett az Ínség szikláját ismét lehet látni, amit nevezhetünk egyfajta kis szigetnek is. Már régen apad a Duna vízszintje, ugyanis nagyon kevés csapadék esik. Az idei nyár olyan forró, mint a 2001-es.

Az Ínség sziklája nagy látványosság, hisz szinte állandóan a víz alatt van. A Duna partján is alig volt víz. Elhajított szemetekből viszont annál inkább. Kicsit féltem, hogy megcsúszok a kövek alatt. Szerencsére nem lett baj. Visszaemlékeztem egy augusztus 20-i estére, amikor egyedül jöttem haza. Akkor is a Duna parton sétáltam végig a Gellért hegyről. A következő állomás a Margit híd alsó rakpartja volt. Nehezen tudtam lemenni, mert lépcsős lejáró szinte nem volt. Szerencsére a kikötői lépcsőn keresztül le tudtam ereszkedni, majd elindultam a híd aljához. Látható volt az alagút, ami normál esetben víz alatt lenne. Hatalmas csoda volt, hogy át tudtam rajta menni ismét. Sok évvel ezelőtt már volt szerencsém ott lenni mikor még a régi fényképezőgépemmel fotóztam.

Az alagút enyhén iszapos volt. Miután besétáltam a híd közepén találtam magam. Ha eszembe jut, ez a Margit híd egyik eredeti része, hisz a pilléreket nem érte kár a háborús robbantás során.    

A Margit hídnál szintén volt egy kisebb szigetecske, ami viszont már jóval nagyobb volt az Ínség sziklájánál található aprócska szárazföldnél. Sokan voltak, így kevesebb részletre tudtam csak odafigyelni. Szerencsére így is remek fotókat és videókat tudtam készíteni. Ha idővel kellő csapadék zúdul, akkor ismét megemelkedik a Duna vízszintje. Sajnos a forróság miatt apadnak a tavak, kiszáradás van sok helyen. Az emberek nem vigyáznak a Földre. Véleményem szerint a felesleges és életveszélyes atomkísérletek is nagyban közrejátszanak abban, hogy a Földünk bajban van. Sérül az ózonlyuk. Az emberek szemetelnek, erdőket vágnak ki. Most Magyarországon is ezt akarják csinálni, mert komoly gondok vannak az áram és gázfogyasztással. Putyin őrülete háborús helyzeteket okozott. Pont a Covid idején. Mindig is mondogattam, hogy a diktátorok miatt történnek a történelmi tragédiák. Minden korban vannak nagyhatalmú őrültek, akik játszótérnek tartják a Földet, az emberi sorsokat, életeket. Ha most a magyar erdők egy részét kivágják sokkal nagyobb baj lesz, hisz a fák oxigént termelnek, sokat segítik a természetet. Észak-Korea beteg diktátora újra atomkísérletezni akar. Fittyet hány az emberi életre. Főleg ha ártatlanokat végeztet ki az a bomlott elméjű szörnyeteg.

Nehezen jutottam fel a Duna partra. Sokan voltak a Margit szigeten. Nagy az előkészület az augusztus 20-i Szent István ünnepen. Nekem nem ünnep. Mégpedig azért nem, mert az országunk nem összetartó. Egy részük gyűlölködik, kiközösítő. Minek ezt az ünnepet ünnepelni? Meg is jegyeztem egy facebookos hozzászólásomban. Ha melegként aberráltnak és deviánsnak számítok a saját hazámban, akkor nem az én ünnepem az augusztus 20. Ennyi.

Istvánnal elmentünk a Vault51-be ahol a pinceszerű helyiségben foglaltattam helyet. Nagyon személyes dolgok voltak terítéken, melyekről nem írhatok, de annyit igen, hogy nagyon komoly témákról beszélgettem Istvánnal. Beszélgetés közben egyre többen érkeztek, végül egy hadseregnek megfelelő embertömeg szivárgott le. Rendeltem magamnak egy New Vegas burgert fűszeres hasábburgonyával. Nagyon jólesett. Mostanában kicsit odafigyeltem arra, hogy mennyit eszek, mert félek, hogy nagyon kövér leszek.

Nehezen viseltem el azt a zsivajt, ami ott volt. A pultnál rendelés előtt hosszú kígyózó sor állt. 21 után indultunk el. Nekem eléggé betett ez az este a sikongás miatt.

Nem mentem haza azonnal, mert a Nemzeti Színház környékén sétálgattam egy kicsit. Színes és nagy állatfigurák fénylettek az est sötétjében. Az egyik egy autikék csiga, nem messze tőlük pedig két narancsszínű madárka.

Közeledve feléjük színviláguk szinte magukba szippantott. Beleéltem magam ebbe a környezetbe. Kissé el is szédültem, mert az erős fény megzavarta a szemem. Voltak pókok is, bár zavaró, hogy csak este láthatóak, mert napközben elbújva élnek. Miután hazajöttem eldőlt bennem az, hogy Istvánnal a Promenádba fogunk menni.

BEN