Újabb autós túrára indultunk István barátommal. Ezúttal Alsó és Felsőpetény felé vettük az irányt. Visegrádra akartunk menni, de kiderült, hogy rendezvények vannak ott, így most ki kellett hagynunk az utat.
Esős péntek reggel vágtam neki az útnak. Rákospalota-Újpestről indultam el 10:26-kor. Szerencsére elállt az eső mire kiértem Nagymarosra. Emeletes vonattal érkeztem. Kb. 40 percig autóztunk mire megérkeztünk az első helyszínhez. Egy bezárt kocsma mögött állt egy barna ló. Lujzim jutott eszembe, aki nagyon szeret lovagolni és egészen jól csinálja.
Istvánnal tovább haladtunk és egy étteremben ebédeltünk, bár a választékkal és az árral nem voltam megelégedve. Szódavizet is csak a fröccshöz adták.
Az étel felszolgálása jó volt. Dekorációival meg voltam elégedve. Kicsit a Vakvarjú étteremre emlékeztetett. A savanyúságuk nagyon finom volt. 10/5 csillagot kapott tőlem az étterem.
Az út folytatásában egy kis, de mély tóhoz érkeztünk, ahol természetesen tilos volt a fürdés, így egy lélek sem járt arra. Nagy csend honolt végig a környéken. Csak a természet hangjait lehetett hallani.
Filmeztem is, amelyben külön ki akartam emelni az adott hangulatokat. Lepkéket is fotóztam, de volt egy kiemelt példány, amely szerencsére nem repült el. Pillangókat nagyon szeretek fotózni, viszont nehezen lehet, mert elszárnyalhatnak, ha túlságosan is a közelükbe kerülünk. Láttam katicákat is. J
A felsőpetényi bányát is megnéztük Istvánnal, ám a terület zárva volt. Készítettem ott is pár képet. Felfedeztünk elveszett síneket is, amelyek még a szocializmusból maradtak fent.
István barátommal ezután a bánki tóhoz mentünk, ahol nagyon sok fiatal bulizott. Valami fesztivál volt arrafelé és csak belépővel lehetett belépni. Engem különösebben nem érdekelt. Emlékeztetett arra, amikor Barcelonában voltam 10 éve és ott is volt hasonló zene nem messze a Parc Monjuic-tól.
Volt még idő és az Öreg morgóban vacsoráztunk. Megkóstoltam a spagettijüket, ám az ég ismét beborult és eleredt az eső. Istvánnal vacsi után az Édeskébe mentem és már nem esett addigra. Ettem sárgabarackos fagyit kék csokiszórattal, utána pedig tejberizses fagylaltot is ettem. Nagyon szeretem a rizsfagyit. Anno az Oktogonnál volt kapható kissé fahéjas ízben, de megszűnt sajnos a fagylaltozó. Az Édeske cukrászda a kedvenceim közé tartozik, mert olyan hangulatos és kreatív. Van bodza fagyijuk, de azt elég volt csak egyszer ennem, mert nem ízlett. L Sok éve kóstoltam.
A vonatom 19:08-kor indult Nagymarosról és sajnos akkor érkezett a jégeső. Előtte azonban szivárványt láttam az ablakból. Nem sokkal később jött az erős eső, majd a jeges zúdulás. Nem akartam Rákospalotánál leszállni, hanem inkább Kőbánya-kispestet választottam, mert a vonatom Cegléd felé ment és kiderült, hogy a kökin is megáll. És mivel péntek volt járt a 3-as metró is.
A Nagyvárad térre érve lilás volt az égbolt. Kissé ijesztő hangulat uralkodott, de hangulatosnak tartottam. Fáradt voltam nagyon, mert sokat mentem, de jó volt ez az újabb autós kiruccanás. Legközelebb augusztusban lesz a folytatás.
BEN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.