LÁTOGATÁS AZ ÓBUDAI KARÁCSONYI VÁSÁRBAN

Koncz Dezső fotográfus elhívott engem és a többi fotóstársam az óbudai Fő téren megrendezett karácsonyi vásárra december 8-án. 14 órára volt megbeszélve a találkozó, de én hamarabb értem oda. Ettem egy unikornisos kürtöskalácsot. Semmi extra. Rendes kalács, csak a színe más. Mintha egy limitált kiadású bakelit lemez lenne, hisz mint írtam már sokszor, hogy rengeteg színes vinyl lemezt nyomnak. Olyanokat is, amelynek több színe is van.

Feltétlenül ki akartam próbálni. Volt mandulás ízű kürtöskalács is. Teljesen más ennek az óbudai vásárnak a hangulata, mint a Vörösmarty térinek. Az óbudai látványosabb és körhinta és jégpálya is volt. Dezsőék ott voltak a közelben. Jöttek újabb tagok is. Azzal a fotós emberrel mentem fényképezni, akivel a múltkor is beszélgettem. Rendes ember, de a nevét nem tudom sajnos. Újra elmentünk a romokhoz és ezúttal Michael Myerst is elvittem, mert le akartam fényképezni a másik géppel is. Egész jól sikerült. Egy idősebb fotóssal is beszélgettem, aki mindössze 10 éve fényképez. Bejártuk a vásárt még világosban, és a hiperszuper Nikon gép volt a kezemben. Sok értékes pillanatot tudtam megörökíteni. Kisebb gondom volt az optikai beállításokkal, de szerencsére megoldottam, amit lehetett. Legjobban a csokis stand tetszett, ahol különféle drazsékat és makaront is árultak. Sötétedés előtt egy utcai előadás kezdődött, ahol a résztvevők beinvitáltak minket abba a terembe, ahol a fotóklub bemutatása volt. A helyszínen sok mindent árultak. Fel lehetett venni nagy sisakot is. Kipróbáltam, bár eléggé nehéz volt.

Kedvem támadt egy kis kézműveskedéshez. Dezső azt mondta, hogy 16-kor találkozzunk a bejáratnál. Addig nyugodtan alkothattam. Először egy gyertyát dekorálhattam valamilyen viaszos filctollal, de azt elrontottam. Haza se hoztam, annyira rosszul sikerült. Ezután 3 db tobozos karácsonyi dekorációt készítettem. Úgy döntöttem, hogy a családomnak ilyet ajándékozok karácsonyra. Közös ajándék lesz, mert az a legszebb ajándék, amelyet magunk készítünk, hisz egyedi. Más, ha magamnak veszek pár dolgot. J  Elég sokat bajlódtam az ajándék elkészítésével, ugyanis életemben először használtam ragasztópisztolyt. Az olyan szerkezet amelybe ragasztórudat kell belerakni és a pisztoly csövén forró, olvadt ragasztó jön ki. Gyorsan kell használni, mert hamar megszárad. Néha megégettem az ujjam, de nem volt vészes. A lényeg az elkészült műveim voltak.

Mohát, gyöngyöket és különleges arany-ezüst és arany spray-t használtam. Persze ez nem volt olyan, mint a nőtincsi tobozokat befújó flakon. Nagyon élveztem az alkotást, de persze rám jött a szokásos idegeskedés, mert folyton, amikor valami kézműves dolgot csinálok, félek, hogy elrontom, és a javítások általában nehezek. L Főleg a másoknak készített ajándékoknál van bennem egy frász.

16 órakor Dezső mondta, hogy 18-kor lesz világítás a téren. Ő neki mennie kellett, én pedig maradtam végül. Folytattam a munkálatokat. Lassan száradtak a tobozok. Szerencse hogy volt nálam egy tároló táska és abba helyeztem bele óvatosan az ajándékokat. A kézműves foglalkozás 17-ig tartott. Miután kijöttem a teremből már javában égtek a Fő téri vásár fényei. Rengeteg csillogó fotót készítettem.

Hihetetlen mennyire színvonalas volt a Fő téri vásár! Sokkalta jobban tetszett, mint a Vörösmarty térinek. Még árban is elfogadhatóak voltak a termékek. A fényfüzérek úgy mutattak, mintha aranyvízesés hullana a házakról. A gyerekek boldogan ültek a körhintában. Ezt látván Phil Collins 1990-es Serious Hits…Live koncertborítója jutott eszembe, hisz azon is egy körhinta van. Megvallom, még sosem ültem körhintán. A vásár bejáratánál is hatalmas fényáradat volt. Miután jól kifotóztam magam ettem egy Churrost, amely spanyol fánk. Hosszúkás, erősen kristálycukrozott finomság, amelyet Amaréna meggy öntettel ettem. Fantasztikus íze volt. A hidegben különösebben jólesett, mert friss és forró volt. Az Árpád híd felé indulva hatalmas köd fedte a világító lámpákat. Ismét metróval indultam haza. Ez mindig külön élmény nekem ahányszor elmegyek valahova.

BEN