2019. november 23., szombat

ZENEAJÁNLÓ: PHIL COLLINS: BUT SERIOUSLY 30 ÉVES JUBILEUMI KÉK BAKELIT KIADÁS


2019. november 22-én jelent meg Phil Collins 1989-es But Seriously albuma új, kék színű bakelitlemezeken. Pontosan 30 évvel ezelőtt, 1989. november 6-án adták ki fekete színű, komoly témájú albumát, amely sajnos csak rövidített vinyl (bakelit) formában jelent meg. Ugyan a kazettás és a CD-s kiadás több számot tartalmazott, mégis voltak kimaradt, nem megjelent dalok, amelyek aztán a 2016-os deluxe remastered kiadványon már rajta voltak. 2014-ben a bakelit.hu webáruházon keresztül megvásároltam a But Seriously magyar kiadását, amelyért mindösszesen 1490 Ft-ot fizettem. Idén ősszel megtudtam, hogy az album jubileumi kiadást kap, ráadásul színesben. Csak később derült ki, hogy türkizkék színű lesz, és 6290 Ft-ba kerül. Annak idején, 2016-ban nagyon drágán árulták a remastered kiadású bakelit lemezeket. A Both Sides-hoz 20%-os kedvezménnyel juthattam hozzá. A kétlemezes deluxe CD-ket mind megvettem díszdobozostul. A témával sokat foglalkoztam 3 éve, amikor részletesen bemutattam a kiadványokat. A 30 éves jubileumi But Seriously is remastered, a 2016-os. Korábban átlátszó verzióban is forgalmazták. Megvallom, hogy a türkizkék valahogy nem passzol a But Seriously világához, viszont a lemez csodálatosan szép.










A kiadás nem nyitható, vagyis csak kicsúsztathatóak a lemezek, amelyeket színes képekkel tarkított papírtasak véd. Ezeket a fotókat nagyon jól ismerem, hisz a CD változatokban is megtalálhatóak. A korábbi kiadástól eltérően az album „összes” dala elérhető, csak az extrákat hiányolom. 2 lemezes változat, oldalanként 3 dallal. Sokat jelent nekem ez a lemez, mert számos emléket idéz fel bennem. Ha ránézek a borítóra, Phil Collins idős arcát látom. A Rhino kiadások attól is különlegesek, hogy nem a fiatal Collins arcképei láthatóak az újrákon, hanem a jelenlegi arculat. Az új fotós változatok színesebbek, és sok mindent jeleznek. Egyrészt az adott albumok halhatatlanságát, örökzöldségét. A But Seriously esetében egy időutazást, visszatekintést, emlékezést vélek felfedezni. 30 évvel ezelőtt Phil Collinst sokkolta a szegénység, amelyet egy turnéja során látott. Erről részletesen is írt, az életrajzi könyvében. Komoly tematikájú lemezt készített, melyen a kulcsdal, az Another day in paradise. Társadalmunkkal már 30 éve is komoly bajok voltak. Sőt jóval korábban már. Ma siralmasabb a helyzet. Köszönhetően a diktátoroknak, akik tönkreteszik az embereket és a Földünket is. A But Seriously borítója egyfajta visszanézés. „Mi lett a világgal azóta?” Önmagam is elképzelem a borítóban. 33 éves vagyok és mikor megismertem a But Seriously-t akkor 18 éves voltam. Előbb kazettán, aztán egy nap CD-n vettem meg az albumot és sokat hallgattam, ahogy a többi Phil Collins albumot is. Mikor a nővéremmel jó volt a kapcsolatom és sokat társasjátékoztunk akkor a But Seriously is ment. Komoly csaták zajlottak a Ki nevet a végén? mezején. Ma már ilyen nincs és nem is lesz. A But Seriously komolysága erősen érződik. A Mindhalálig című Phil Collins életrajzi könyvben a 287-294. oldalak foglalkoznak az albummal. Annyi érzéketlen politikus van, akiket nem tudok embernek tartani. Hisz ők a felelősek a világunk pusztulásáért, emberi kapcsolatok széteséseiért, öngyilkosságokért, családok szétzúzásáért, és a mássággal élők üldözéséért. A politika, mint egy lávafolyam érinti a családi életemet és a kapcsolataimat is. Egyik politikai oldallal sem szimpatizálok, sőt kimondottan hányok tőlük. Főleg azért, mert a kisebbséget, ahova én is tartozom, üldözik. 33 éves vagyok, bár nem vagyok azon a szinten. Komoly, de néha gyerekes is vagyok és olyan, akire rám bízzák a gyerekeket. Vigyázok rájuk, óvom őket. Még akkor is, ha hülyéskedek, és buta játékokat játszunk néha. Nem lehet mindig csak komoly lenni. Kell a változatosság. De vannak pillanatok, amikor kiborulok és sajnos egy spirálba kerülve elszabadul a pokol. Néha csúnyákat mondok a másikra, de nem olyan durvákat, amelyeket a másik szokott. Csak egyszer fordult elő anno. Kicsit még a nemrég történt abúzus hatása alatt vagyok. Szembesülhettem azzal, milyen érzéketlenek az emberek és mennyire gyűlölettel áztatottak. De komolyan (But Seriously). Tudom, hogy értékes vagyok és ezt senki sem veheti el tőlem. Sem egy névtelen troll, sem pedig egy bunkó és erőszakos utas. Még a politikusok sem rabolhatják el tőlem a belső értékeimet. Az ő véleményük nem számít! Tudom, hogy jó ember vagyok, viszont kissé rossz modorú, hírtelen haragú. Ez családi örökség.


A But Seriously magyar kiadását a szobám felújítása után felszögeltem a falra. Méltó helyet foglalt el. 2020-ban pedig bekereteztetem a régi Phil Collins kiadásokat, mivel már a remastered változatokat hallgatom.


BEN

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.