SOÑAR CON NIEVE, AVAGY A HÓFEDTE ÁLOM A FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZBAN

Koncz Dezső fotográfus újabb fotózásra hívott engem. Nemrég bemutatásra került a Hófedte álom, amelyet a Fővárosi Nagycirkuszban játszanak. November 21-én került sor az előadásra. Előző nap ért engem egy abúzus, melyet nem hozhatok nyilvánosságra, viszont annyit elárulhatok, hogy a cirkuszi előadás és a közben végzett fotózási munkálatok sokat segítettek nekem és kicsit helyrebillentem.

14:30-ra volt megbeszélve a találkozó Dezsővel. Hamarabb indultam el itthonról. Mivel volt még csomó időm a kisföldalattival készítettem pár újabb képet a Vörösmarty téren és a Mexikói úti végállomáson. Tervezek az év végén egy fotógalériás frissítést csinálni és ehhez nem ártanak újabb képek.

 

14:21-re értem a cirkuszhoz és Dezső már várt engem. Megbeszéltük azt, hogyan menjenek a fotós dolgok. Nem sokkal később egy édesanya jelent meg fiával, akit Gergőnek hívnak. 19 éves és ő is autista. Róla annyit árulhatok el, hogy autórajongó és zongorázik.

A cirkuszban rengetegen voltak. Szinte teltház volt. Kicsit olyan érzésem támadt, mint a Budapest Sportarénában egy koncert előtt. A Fővárosi Nagycirkuszban 10 éve, 2009 nyarán voltam utoljára. Akkor még megvolt a vidámpark is.

A Hófedte álom című előadás két részes volt. Dezső figyelte, ahogy fotózok és meg volt velem elégedve. Gergővel is foglalkozott. Ideges voltam azért, mert nagyon kellett összpontosítanom. Az előadás során olyan pillanatokat kaptam el, amelyek hajmeresztőek és ráadásul eléggé gyorsan mozogtak az artisták. Kicsit úgy éreztem magam munka közben, mintha dolgozatot írnék az iskolában. Magam előtt láttam egy feladatsort, amelyet 40 perc alatt kellett megcsinálni. Azt akartam akkor, hogy időben készüljek el. Az esti iskolában nem egyszer éltem meg ezeket a pillanatokat. A speciális fényképezőgéppel dolgoztam a cirkuszi előadás első részében. Azt kukucskálós kütyünek hívom, mert nem a képernyőn keresztül fotózok, hanem a kisrésbe kell belekukkantani, hogy lássam mit is szeretnék megörökíteni. Kicsit macerás, de megszokható. Tervezek majd ilyen gépet vásárolni, mert elszántam magam arra, hogy befutott fotós legyek.

A speciális fényképezőgéppel ezeket a fotókat készítettem. Dezső kiválogatta a legjobbakat. Azt tanácsolta, hogy legyek mértéktartó, amikor fotózok, mert betelhet a hely. Igaza van. Csak amikor fotózok egy fontos dolgot, akkor úgy érzem, hogy minden apró részlet is számít.

Az előadás szünetében Dezsőnek el kellett mennie és ott maradtam Gergővel és az édesanyjával, aki egy könyvet írt Azt beszéltük meg, hogy boldog leszel címmel. Tervezem majd megvenni, de most vannak előrendelt és megrendelt lemezek karácsony előtt. Az írónőt Pápai Ildikónak hívják és hosszasan elbeszélgettünk. A Hófedte álom második részében pedig már a telefonomról folytattam a fotózást.

Újabb remek pillanatokat kaptam el, és ezúttal a teljes színpadot is meg tudtam örökíteni, mert a speciális géppel nem tudtam. Videóztam is. Az előadás nagyon látványos volt és csodásak voltak a színek. Hasonlóak, mint amelyek a Sportarénában megrendezett koncerteken szokott lenni. Volt 2 néző, akik a színpadra mehettek, mert az egyik bohóc kiválasztotta őket. Meg lettek szívatva, amelyen a nézők nevettek. Én nem. Miután véget ért a műsor folytattam a beszélgetést Ildivel, aki nagyon kedves volt. Gergővel is beszélgettem, bár láttam, hogy ő nagyon bezárkózik. Hazafelé menet a kisföldalattin folyton az járt a fejemben, hogy miért tartanak minket aspergereseket bolondnak, elmebetegnek. Az előző napi abúzus egy szenzoros kiborulás után alakult ki, és megdöbbentő volt az emberek viselkedése. Azért nem szeretném részletezni, mert eleve már leírtam, van kikkel megosztani és nem látom értelmét, hogy ezt kiteregessem. Már jobban vagyok, kezdek helyrejönni, de a rémképek sokszor előjönnek. Én elhatároztam, hogy akármilyen rossz is volt az a pár perces abúzus, és az azutáni órák én akkor is felállok, harcolok tovább, és ahogy Amelia mondaná a Küzdelmek című sorozatból: A shownak folytatódnia kell! A társadalomról viszont megvan a véleményem.

A Hófedte álmot év végéig játsszák a Fővárosi Nagycirkuszban. Sajnos reklámos füzetet nem sikerült szereznem, mert nem mindenkinek adtak, viszont aki szereti a cirkuszt és karácsony alkalmából elmenne, azoknak ajánlom. Nemcsak a látványossága, hanem a bohócok humora miatt is.

BEN