Mikor 2004-2005-ben elkezdtem ismerkedni az internetes dalok letöltésével nemcsak Alejandro Sanz zenéjét ismertem meg, de más énekes dalai is lejöttek, kerültek bele a letöltéses mappába. Ricardo Arjona, La Oreja de Van Gogh és még sorolhatnám a hosszú listát. Köztük volt Armando Manzanero is. Először azt hittem, nő énekel, de később jöttem rá, hogy férfi adja elő a Nada Personalt, ami egy nagyon népszerű száma az énekesnek. Cherről is korábban azt hittem férfi, mikor a Believe-t hallgattam a rádióban.
Armando Manzanero december végén Covid betegség miatt elhunyt 85 éves korában. Nagyon szerettem a kisöreg zenéjét, bár sajnos egyetlen CD-jét sem tudtam megvenni, csupán letölteni egy válogatását és a Nada Personal filmzenéjét. Armando Manzanero népszerű volt Mexikóban. Énekes és zeneszerző. A latin zenei világ egyik legnagyobb alakja volt. Manzanero halálát Alejandro Sanz közölte a facebookon, később Alex Ubago, Jose Luis Rodriguez is megemlékeztek az énekesről. Karácsony előtt állapították meg Armando Manzanerónál, hogy Covidos és tudtam, hogy nem fogja túlélni, mivel elég idős volt már. Legutóbbi felvételén Pablo Alboránnal énekelt egy Telemundós videóban:
A magyar nézők hallhatták és láthatták Armando Manzanerót a Betty a csúnya lány utolsó részében, aki ott zongorázott a templomban. A Romanticán futott Kertész lánya (La Hija del Jardinero) című sorozat betétdalát is ő énekelte Mariana Ochoa-val, de a Női pillantás (Mirada de mujer) telenovellában is szerepelt egy epizód erejéig.
A Nada Personal című 1996-os telenovella sajnos Magyarországon sosem került adásba. Manzanero írta a teljes filmzenei anyagot. A főcímdalt Lissettel adta elő. Az utolsó telenovella amelynek főcímdalában énekelt a Quiero Amarte, amit szintén nem sugároztak még hazánkban.
Eléggé megrázott az énekes halála, mert csodálatos dalokat adott elő. Utolsó éveiben kisebb műsorokban hallhattam tőle számokat. Manzanero sok duettet is énekelt. Köztük Alejandro Sanzzal, amely az Adoro.
Képzeljünk el egy bárt, ahol sok magányos szív ül egyedül. Mindegyikőjüket a sírás fojtogatja a viszonzatlan szerelem miatt. Egyedül iszogatnak és Armando Manzanero ott ül a zongoránál, szerelmes, szomorú dalokat játszva. A hangulat ugyan szomorú, de remek arra, hogy kijöhessen belőlünk az a fájdalom, amely kínoz bennünket. Bátran lehet sírni és nincs senki, aki kinevessen bennünket. Manzanero dallamai az érzelmek hullámai. Mikor az Alborános duettet láttam és véget ért a dal, olyan érzésem támadt, mint aki búcsúzni készül. Hasonlót éreztem, amikor az Arénában a Táncdalfesztiválon Koós János integetett a népnek miután abbahagyta az éneklést. Búcsúzott. Nem sokra rá meg is halt. Ahogy most Armando Manzanero is. Nyugodjanak békében! L
BEN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.