2018. május 13., vasárnap

ISTVÁN BARÁTOMMAL BÉCSBEN



Életemben másodszor jártam Bécsben május 12-én. István barátom és én már 1 éve terveztük, hogy ketten kimegyünk, metrózunk és nagyokat sétálunk. Most végre elmentünk és nagyon jól éreztük magunkat.

Reggel 7:40-kor indult a vonatunk a Keleti pályaudvarról. Helyjegyünk volt, amely tartalmazta a bécsi közlekedés árát is. Majdnem 3 óra volt az út. Elég sokan voltak a vonaton, amely München felé tartott. Kicsit zavaró volt, hogy közel ültek hozzánk, de végülis nem volt annyira vészes. Kb. fél 11-kor érkeztünk meg a fő pályaudvarra a Hauptbahnhof-ra. Rögtön elkezdtük fotózni az állomást. Nagyon szép és tágas volt.







Fotózás után felmértük a terepet. Kíváncsi voltam milyen új ízek vannak a bécsi Spar és Müller áruházakban. Szinte ugyanaz, ami itthon. Csakis olyan ízeket akartam kóstolni, amit Magyarországon nem kapni. Reménykedtem abban, hogy Bécsben találok csokis Pez cukorkát és dupla epres Magnum jégkrémet, de azokból sajnos nem lehetett kapni. Fontos megjegyeznem, hogy amikor 2009-ben először voltam Bécsben akkor megismertem a város egyik oldalát. A másikat pedig most. Tehát az új oldalát is megláthattam Bécsnek, igaz nem annyira teljesen, mert egy nap alatt nem nagyon fér bele minden. Ahogy egy 2-3-4-5 lemezes telenovellás dvd-be sem 180-200 rész, hanem csak egy 12-14 órás vágott változat. 

2009-ben is volt szerencsém utazni a bécsi metrókban, ám akkor nem figyeltem melyik vonalon is mentem. Most István barátommal az U1-es és U4-es metróval utaztunk. A Hauptbahnhof vasúti pályaudvarról elindultunk az U1-es, piros metróval. Nagyon izgatottak voltunk, mert én és István barátommal nagy metrófanok vagyunk és ő életében először utazott külföldi metróval. A Hauptbahnhof megálló valóságos labirintus volt. Fotóztunk, körbejártuk a megállót, majd elindultunk az Oberlaa felé. Arra gondoltam, hogy kezdetnek végigutazzuk az U1-est. Így is lett. Az állomások nagy része egysíkú és minden megálló padlója sima aszfaltbevonatú volt. Akadt modern, de régi stílusú állomás, amelyek az 1995 előtti Kisföldalatti érzést nyújtották. Én gyermekszemmel láttam az akkori, felújítás előtti romos állapotát. Bécsben Oberlaa felé szinte mindenhol kiszálltunk, csak ott nem ahol hasonlóságok voltak.
















A végállomáskor bent maradtunk a metróban, amely a felszínre ment az utolsó megálló után. Több mint 10 percet állt, közben nyugodtan le tudtam fotózni a metrószerelvényt. 









Az U1-essel végigmentünk a teljesen vonalon. Egy volt a baja, hogy rázós volt az út. J Kezemben a kinyomtatott metrós menetrend és a jegyek, mert fel kellett mutatni mikor ellenőrizték. Az U1 másik végállomásán a Leopoldau-nál leszálltunk és ott az állomásnál ettünk egy finom pizzát. Tűzforró húsos, hagymásat ettem. István barátom pedig egy gyrost evett. Ott ki voltak téve 1 eurós sós nasik. Vettem is egy csomaggal Soletti kenyérchipset, amin Disney arcok voltak. Miután ettünk elindultunk vissza a metróba. Nálam volt egy nagy üveg ásványvíz, mert ahányszor nagyobb útra megyek, akkor mindig viszek magammal vizet. 5 szalámis zsömlét is vittem, mert nem akartam kajára költeni. A pizza más volt. Jólesett nagyon. A Leopoldau metróállomást és környékét is le tudtam fotózni. 









Kiszálltunk néhány állomásnál. A magyarral ellentétben a bécsi metró a Duna felett is elhalad egy hídon. Külön van egy megállója is, ami egy csodás kilátáshoz vezet. 






Az időhiány miatt volt olyan megálló, amiket csak az ablakból fotóztam le:



extras


Visszamentünk a Hauptbahnhof állomásra, ahol bementem egy Manner boltba. Csupa olyan dolgot árultak, amit itthon is, de volt, amit nem lehet nálunk kapni. Vettem egy doboz Manner müzlit és egy tollat. J 5 eurót fizettem. István barátom Mozart csokigolyókat.
 





Kijövet a Hauptbahnhof-ról a 0 villamos felé indultuk, amely egy picike vilinger volt. Nagyon sokan voltak! Észrevettem egy lemezboltot, és leszálltunk István barátommal. Feleslegesen, mert az üzlet zárva volt. Kicsit sétálgattunk, közben felfedeztünk egy BILLA ABC-t, amely sok éve Magyarországon is volt a Boráros téren, de megszűnt. István barátom vett ott egy üveg bécsi vörösbort. Csokis Pezt nem találtam sajnos. Visszaszálltunk a 0-s villamosra, majd a Wien Mitte plázába mentünk. Mindenképpen látni akartam egy ottani Media Markt-ot. Nagyobb a választék ott, mint itthon.









Voltak olyan dvd-k amelyeket Magyarországon nem forgalmaztak, de ismert borítók is feltűntek. J Érdekes, hogy a bécsi Motel dvd kiadásának más a borítója, mint anno a magyar kiadásnak. 4.50 eurós lemezek is voltak. A Notting Hill (Sztárom a párom) zenéjét megvettem a nővéremnek. Ennyi pénzért szinte ingyen volt. A bevásárlóközpontból kijövet István barátommal beültünk egy közeli bárba, ahol az ablak mellé ültünk és csodás kilátásban volt részünk.

A bárból István barátommal az U4-es metró felé mentünk. Elég siralmas, lepusztult állapotban volt a metró. Júniusban elkezdik felújítani. 




Az U4-es metróval három megállót mentünk úgy, hogy mindenhol kiszálltunk, mert érdekelt engem a Stadpark, amely Bécs második legnagyobb parkja. A metró olyan, hogy egyszer kijön az alagútból, aztán megy a következőbe. A Stadpark állomás különlegesen felszíni. J






Ilyen volt anno a Kisföldalatti is, amíg nem vitték a föld alá. Enyhe eső is esett, de csak 5 percig. A Stadtpark nagyon szép volt. 




A közelben István barátom megevett egy sült kolbászt, én pedig egy Kinder Bueno jégkrémet. Isteni volt! István barátom is vett magának.

A Stadtpark másik oldalát is megnéztük. A képek magukért beszélnek:





Istvánnal elindultunk vissza az U4-es metróhoz és a schönbrunni kastély felé mentünk. A metróállomás hasonlóan nézett ki, mint a Stadtparké. 


Istvánnal elindultunk vissza az U4-es metróhoz és a schönbrunni kastély felé mentünk. A metróállomás hasonlóan nézett ki, mint a Stadtparké. Be kellett sétálni a kastély felé. A wikipédia elírta. A schönbrunni kastély két metró között van. Nem az állomásoknál. Érdekes volt Sissi kastélyát látni élőben. J Bementünk Istvánnal a parkjába, de a kastélyban nem jártunk. Leültünk egy padra és néztük az épületet. Ekkor ittam meg a maradék ásványvizem. Üldögéltünk és azután elindultunk. 









Mivel már kevés időnk maradt így a mekibe mentünk vacsorázni. Pick Pack Mcflurry-t ettem, amely szintén nincs nálunk. Kekszes, csokis volt.

 Árultak Big Mac-hez új poharakat. Ettem egy menüt, szereztem poharat. J Az U4-es metróval visszaindultunk A Karlsplatz felé. Az egyik állomáson láttuk az U6-os metrónak szerelvényét is. A Karlsplatzról mentünk az U1 felé, de az U2-nél kötöttünk ki. J








Szerencsére észrevettem azt, hogy van egy másik lejárat. Az U2 egy ottani végállomás, és a peron közepén volt az U1 felé lévő lejárat. Onnan már csak két megálló volt a Hauptbahnhof vasúti pályaudvarig. Szerencsésen megérkeztünk 19:07-re. Volt idő egy búcsúvásárlásra egy ajándékboltban, mert az ottani üzletek már zárva voltak. 19:40 helyett, 19:43-kor indult a vonatunk vissza Magyarországra. Egy fülkés kocsiban voltunk és 22:07-re értünk vissza Kelenföldre. A lábam nagyon fájt, totál kifáradtam. Szinte egész nap mentünk. 

Nagyon jó volt Bécsben. J A metróállomásokat megfigyelve kis ízelítőt kaptam az év végén átadó 3-as metró északi szakaszából. Kb. olyan külsejű lesz a felújított metrószakasz, mint a bécsi. Lesz folytatása a bécsi sorozatnak, csak nem tudom még mikor. István barátommal már tervezzük a következő menetet, amelynek célja a kimaradt dolgok megtekintése. J Az utazás fárasztó kicsit, mivel sokat megy a vonat. Akinek van kedve, nézzen körül Bécsben, de főleg a metrókban. J


B E N

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.