Testről és lélekről (vélemény)

Ma egy ismerősömmel megnéztem a Művész moziban a Testről és lélekről című magyar filmet. A szinopszisát olvasva érdekesnek találtam. Amikor a film elkezdődött akkor egy szép havas táj tárult elém, ahol két szarvas találkozik egymással. Először azt hittem, hogy az egyik állat meghal, de aztán nem így lett. Két különböző ember történetét ismerhetjük meg. Két sérült lélek találkozását. Hazaérve rákerestem a neten a filmes kritikára. Azt nem vettem észre, hogy a főszereplő férfinak, Endrének a balkeze le van bénulva. Így most már értem, hogy miért volt kissé lestrapált állapotú a lakása és a férfi lelkivilága. Endre egy húsfeldolgozó üzem gazdasági igazgatója. Hamarosan új munkatárs érkezik, Mária ki minőségellenőr lesz. A fiatal és szép lány autizmussal él, ám ez a filmben ez a szó nem hangzik el. A főhősnő ki nap, mint nap ki van téve mások gúnyának, viccek célpontjának visszafogottan és precízen végzi a munkáját. Magas intelligenciával bír és a kis saját, megszokott világát éli. Nem vesz tudomást arról, hogy piszkálják. Amikor a húsüzemben bűncselekményt követnek el akkor egy pszichológusnő mindenféle kérdéssel bombázza az ott dolgozókat, köztük Endrét és Máriát. Ekkor derül ki az, hogy mindkét ember ugyanazt álmodja, vagyis Endre és Mária a két szarvas a tájon a közös álmukban. A két ember hamarosan elismeri saját magának, hogy tetszenek egymásnak, de mindkét fél titkolja az érzelmeit. Egyikük sem akar sérülni. Mária egy érzékeny lélek, aki sorozatokat és pornót néz. Az egy vicces rész volt, ahogy nézte és közben gumicukrot evett. Vágyik arra, hogy szeressék, de mégis a szűk világában tengődik. Endre, akiről kiderült, hogy sok nő volt az életében egyszer csak feladta, de aztán belépett az életébe Mária, viszont nem árulta el mit érez iránta. Csodálta a nő különlegességét és megtalálta benne azt a nyugalom szigetét, amelyet keresett. Mária más, mint azok a nők kikkel együtt volt élete során. Először úgy gondolom, hogy nem fogadta el a nő másságát, de aztán rájöttem, hogy a férfi nem mert kezdeményezni. A nő úgyszintén, viszont kis lépéseket megtett azért, hogy Endre közelében legyen. Az álmaikban szarvasként át tudták élni a szenvedélyt, de volt, hogy ott is elszakadtak egymástól. Nem volt köztük olyan akadály, mint emberi életükben. Mária majdnem öngyilkosságot követett el a végén, és azt hittem, hogy meg fog halni. Szerencsére nem így lett! Szép befejezéssel zárult a történet, aminek én nagyon örültem. Részleteket nem szeretnék elárulni, mert inkább mindenki nézze meg. Tanulságos történet.

A filmet nézve eszembe jutott egy 2005-ös telenovella amelyet Magyarországon nem adtak le. La otra mitad del sol a címe. Egy pszichológusnő és egy egyetemi tanár furcsa szerelméről szól, akik előző életeik során szerették egymást, de mindig tragédiával végződött a szerelmük. És a férfi főszereplő álmaiban sokszor megjelent a nő. A férfi akkor döbbent meg, amikor a valóságban is megpillantotta a lányt, aki az álmai asszonya volt. Egymásba szerettek a való életben is. A történet középpontjában egy félnap alakú medál áll. 2009-ben vettem meg dvdn és akkor láttam. Nagyon tetszett.

Visszatérve a mai filmre, Mária karaktere sokban hasonlít rám. Megjegyzett pontos dátumokat és hogy mikor milyen mondat hangzott el. Velem is ez van, bár nem mindegyik dátum marad meg bennem, de nagyon sok mindent elraktároz az agyam. Ahogy Mária és Endre, én sem merek kezdeményezni, mert félek, hogy csalódás ér és megsérülök. De ettől függetlenül amit csinálok, azt jól csinálom. Mária NT-sek (Neurotipikusok. Olyan személyek, akik nem élnek autizmussal) világában kezdett dolgozni, ahol akadtak olyan viccek, melyet ő nem értett. Nem bízik senkiben. Csak a legvégén láttam mosolyogni és nevetni. Furcsa viselkedését mindenki megjegyezte és ferde szemmel néztek rá. Mária gyermekpszichiáterhez járt, ahogy én 25 éves koromig. Máriának az orvosa javasolta a zenét, és a lány bement egy boltba ahol sok lemezt meghallgatott, de végül azt vette meg, amit az eladónő szeret. Köztudott rólam, hogy sok-sok éve szeretem a zenét és én azt használom lelki táplálékként.

A film megerősítette bennem mindazt, amit már korábban gondoltam. Nemcsak a gyerekek, de a felnőttek is épp olyan gonoszak, igazságtalanok, és könnyedén kipécéznek olyan személyeket egy munkahelyen, aki eltér az átlagtól. Lehet autista, meleg, roma, stb. Sajnos ez rémisztő dolog és nagyon igazságtalan! Nemcsak egy munkahelyen, hanem mindenhol így van. Az állatvilágban nincsenek előítéletek, de az emberek között sajnos igen.

BEN