DEMO

Phil Collins extra dalaira 2013-ban találtam rá a youtubeon. A következő évben pedig rábukkantam 2014-ben a demó verziós változatokra. Nemcsak Phil Collins, hanem Alejandro Sanz és még számos énekes készített ilyen stílusú számokat. A demó magyarra fordítva nyers dal, amelyet az énekesek bemutatkozó céllal készítenek, és azokat az adott lemezkiadóba küldik. Kevés hangszert tartalmaznak és kb. olyan, mint amikor lefotózom a felhőket vagy bármi mást és a "nyers" képeimet itthon hangulatosabbá varázsolom. Ugyanez a helyzet a zenével is. Minden művészi alkotás komoly munkát igényel. Általában a demós zenék nem a végleges verziót szolgálják egy albumnak, csupán próbafelvételként szolgál. Később a stúdiókban ugyanezt felveszik, több hangszerrel és sokkal tisztábban. A véglegesített verzió jelenik meg a lemezeken. A demós zenékről azt is tudni kell, hogy nem teljesen tiszta a hangzásuk, de nem is ez a lényeg. Hanem a zenei minőség dominál. Phil Collins deluxe kiadásainak második lemezein megtalálhatóak ezek a változatok, persze nem az összes. Én nagyon szeretem, mert olyan más világot mutat be. Nem zavar a hangzása sem. A demó és a normál verzió is épp úgy tetszik nekem. Náthás, megfázott zenének tartom őket. Hogy miért? Amikor Phil Collinstól a Take me home demót hallottam nem volt tiszta, és mintha dugulásos hangulatot észleltem volna. Akadnak olyan demó dalok, amelyek szinte ugyanolyanok, mint a véglegesített változat, de viszont számos demo változat is van amely pörgősebb, lassabb és eltér attól, amit a lemezekre felvesznek. 

 Phil Collins: Take me home (remastered 2016.) (demo)

Phil Collins: Take me home (remastered 2016.)

Halljátok a különbséget?