István barátom és én a megszokottnál hamarabb, 10-e előtt találkoztunk.
Dátum szerint 6-án, mikulásnap. Sajnos több mint 10 éve úgy ünnepeljük a
karácsonyt, hogy összekötjük a szokásos havi találkozóval, mivel sajnos két
ünnep között a munkahelye miatt nem tud bejönni Pestre.
István
barátom a délutáni 2-es vonattal érkezett Budapestre, majd a Westendben
találkoztunk. Előtte körülnéztem egy kicsit. Nagyon sokan voltak a plázában. A
karácsonyi dekorációk tetszettek.
Pár
dolgot meg kellett néznem és beugrani a Média Marktba is. Szokásos módon alig
volt rendes választék. Néhány CD-s újdonságot megnéztem, köztük Mariah Carey
jubileumi karácsonyi albumát, illetve Bruce Springsteen: Western Stars filmes albumát.
Egyre
szokásossá válnak a papírtokos digipak kiadások. Celine Dion új albumát is
láttam kitéve, de annak műanyag tokos a kiadványa. A Courage nem nyerte el a tetszésem, mert a spotify-on meghallgattam
az albumot.
István
és én a 3-as metróval indultunk haza hozzám. Lezajlott az ajándékozás, majd én
és István elkészítettük a BENovelas sorozatomhoz a metrós részt. Pontosabban
csak egy szakaszát, mert vendégszereplőként lesz jelen a most készülő, kissé
személyes hangvételű mini sorozatomhoz, amely nem kerül bemutatásra a neten.
Miután elkészültek a felvételek elindultunk tovább a fény villamos felé. Aznap
úgy volt, hogy megmutatom István barátomnak a karácsonyi villamost, amely aznap
a 49-es vonalon közlekedett, de sajnos elmaradt, mert állítólag elromlott.
Bosszantó volt, mert István barátom sosem utazott a fény villamossal és meg
akartam neki mutatni. Majdnem 20 percet álltunk a fagyos Fővám téren, és
előttünk egy pasi már előkészítette az állványát, melyre kameráját rakta. Ő is
várta a fényes csodát. A Szabadsághídról viszont jó képet készítettem.
István
barátom és én a Deák térre mentünk és megnéztük az ottani kis vásárt. Nagyon
hangulatos volt. Elvittem a szelfibotom, majd készítettem közös képeket
magunkról. Ezután arra a helyre mentünk, ahol ősszel is voltunk. Lábán Katalin
bárjában, amellyel szemben az a színház volt, ahol tavaly nyáron a
Fórumszínházzal felléptem. István és én a pinceszerű bárban ünnepeltük meg a
mikulást.
Sok
csokit kaptam, melyet megosztottam a barátommal. Nemcsak a mikut ünnepeltük, de
a karácsonyt és az évtized végét is. Hihetetlen, hogy újabb évtizednek lesz
vége. Kicsit rémisztő, hogy 2020 következik. István barátom eléggé fáradt volt
és számos problémáját beszéltük meg. Ezeket nem írhatom ki a háta mögött,
titkos dolgok. Annyit viszont igen, hogy kisüveg Hungária pezsgőt ittunk és
koccintottunk. J Lábán Katalin bárja nagyon hangulatos hely. Salsa
zene ment. Ittam egy forró csokit is, amely nagyon jól esett. Olyannyira lehűlt
a levegő, hogy borzalmas! L
És pont december 1-től. Beköszöntött a tél. Amikor István barátom és én
elindultunk 22-kor, akkor egyet még metróztunk. Késő este nagyon ritkán járnak
a szerelvények. 23 után pedig az alagutakat kivilágítják és olyan szuper
hangulatot árasztanak.
Készítettem
képeket. Annyira jó volt. Kár hogy napközben nem világítják ki az alagutakat. Elég
későn értem haza. Óriási volt a köd. Csak reggelre csapódott le. Szeretem a
ködöt. Mindig az a Woody Allen film jut az eszembe, az Árnyak és köd. J
BEN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.